Problémák az övcsat alatt. Van megoldás!
Korábbi cikkünkben bemutattuk már a prosztatát mint szervet. Mostani írásunkban a leggyakoribb prosztata betegségeket vesszük górcső alá, ezen kívül bemutatjuk a prosztata vizsgálat lépéseit is.
A prosztata jó- és rosszindulatú megnagyobbodása
A 45 éves kor feletti prosztatabetegségek közül az egyik leggyakoribb a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, más néven prosztatatúltengés. Ilyenkor a dülmirigy állományában, elsősorban hormonális változások következtében a prosztatát alkotó sejtek szaporodásnak indulnak, ennek következtében pedig a prosztata mérete megnő.
Előfordulásának gyakorisága az életkorral növekszik. A megnagyobbodott prosztata méretét a hagyományos orvosi szaknyelv általában gyümölcsökhöz hasonlítja; így lehet diónyi, zölddiónyi, kisalmányi, almányi stb.
Rosszindulatú betegség esetén is megnagyobbodhat a prosztata, bár ilyenkor a méret nem olyan jellemzően nagy, mint a jóindulatú esetekben. Ez a fajta megnagyobbodás, más néven a prosztatarák, súlyosabb és természetesen veszélyesebb betegség. Ez a férfiak egyik legsűrűbben előforduló rosszindulatú betegsége, és gyakoribb az életkor előrehaladtával. Kialakulásához genetikai tényezők és külső környezeti hatások is hozzájárulnak. A rák megjelenésében valószínűleg a hormonális változásoknak is valamelyest szerepe lehet, bár ez a kérdés még napjainkban nem egyértelműen tisztázott.
Mivel a húgycső a prosztatán halad keresztül, a jó- és a rosszindulatú prosztata megnagyobbodás esetén a húgycső összenyomódik. Jelentős részben ez magyarázza, hogy a betegség esetén elsősorban vizelési panaszok jelentkeznek. A vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár erőssége csökken, az ürítés nehezítetté válik, időtartama megnyúlik. A vizelési inger egyre gyakrabban jelentkezik. Éjszaka is fel kell kelni, akár több alkalommal is.
Egy ideig a vizelési nehezítettséget a húgyhólyag izomzata ellensúlyozza. Előrehaladottabb esetekben a vizeletsugár megszakad, sőt hirtelen, sürgető, parancsoló vizelési ingerek is jelentkezhetnek.
Később maga a vizelés is fájdalmassá válhat. Jellemző lehet utócsepegés jelentkezése, nagyon kellemetlenné téve ezután az alsónemű viselését. Később a húgyhólyag kiürülése is akadályozottá válik, vizelés után még visszamarad vizelet a hólyagban. A visszamaradó, ún. pangó vizelet pedig még fertőződésre és kőképződésre is hajlamosít.
Hová érdemes fordulni prosztata probléma esetén?
Az urológia foglalkozik a húgy-ivarszervek betegségeivel, mindkét nemnél. Ebbe beletartoznak a vesék, a vesevezeték, a húgyhólyag és a húgycső megbetegedései is. A férfiaknál ide tartozik a pénisz, herék, mellékherék, prosztata és ondóhólyag vizsgálata is az urológus feladata. Az urológián belül létrejött egy külön szakterület, az andrológia vagy férfigyógyászat, amely kizárólag a férfi szexuális- és megtermékenyítő képességének problémaival foglalkozik.
Hogyan zajlik egy prosztatavizsgálat?
A baj gyökerének megtalálása a panaszok pontos feltérképezésével kezdődik. Az orvos kérdez a panaszokról, de gyakran alkalmaznak kérdőívet is. Mivel a fájdalom nem típusos, a vizsgálat célja azt kell felkutatni, hogy a háttérben nincs-e szervi elváltozás.
Erre a következő módszerek állnak a rendelkezésre: laborvizsgálatok mint a vér és vizelet ellenőrzése, képalkotó eljárások mint például az ultrahang, illetve a végbélen keresztüli prosztata-betapintás. A fentiek célja még az urológiai szervek elváltozásait, elsősorban daganatos és gyulladásos betegségeket kell kizárni.
Gyógyíthatók-e a prosztata betegségek?
Az urológiai betegségek nagy része gyógyszeresen kezelhető, adott esetben azonban a műtéti megoldás a célravezető. Az urológiai műtétek gyakran megoldhatók endoszkópos úton, még olyan esetekben is, melyeket korábban csak a nyitott sebészi úton lehetett orvosolni. Természetesen ezen eljárások korlátai miatt nyílt, feltárásos műtéti megoldásoknak is fontos szerepe van az urológiában.
