Veszélyes szúnyogok Magyarországon
Az utóbbi időben három invazív csípőszúnyog faj jelent meg: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog – közölte az InfoRádióval Magyar Természettudományi Múzeum biológusa.
Mindhárom faj Ázsiából származik, és természetes körülmények között faodvak vizében fejlődik, mondta az InfoRádiónak Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum biológusa. Elmondta, hogy azért tudnak terjedni, mert élőhelyet tudtak váltani. Az ember által eldobált különböző tárgyakban felgyülemlő vízben szaporodnak, ami nagyon hasonló a faodvakban összegyűlt vízhez.
Magyarországon három betegséget terjesztenek a szúnyogok: a nyugat-nílusi vírust, az Usutu vírust és a dirofilariát – sorolta Soltész Zoltán. (Forrás: InfoRádió)
Nyugat-nílusi vírus
A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervdonáció révén azonban a recipiens fertőződhet. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat. A fertőzöttek kb. 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a fertőzöttek max. 1 százalékában alakul ki idegrendszeri érintettség serosus meningitis, ill. encephalitis klinikai képében, melyek némelyike, főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében halálos kimenetelű lehet. Specifikus terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre.
Usutu vírus
Az Usutu vírus (USUV) a WNV-el közeli rokon, szúnyogok által terjesztett flavivírus. Európai elsőként Ausztriában figyelték meg a felbukkanását, ahol jelentős elhullásokat okozott vadmadarakban, különösen feketerigókban (Turdus merula). Kutatócsoportunk nemzetközi együttműködésben szerteágazó vizsgálatokat végzett a vírus genetikai, szerológiai és járványtani tulajdonságainak jellemzésére. A kórokozó Magyarországon is felbukkant 2005-ben.
Dirofilaria
A szúnyog a fertőzött kutya, macska vagy vadon élő állat vérszívását követően tovább viszi a kórokozót az egészséges állatra vagy emberre. A szervezetbe bejutott lárva a bőr alatti kötőszövetben kifejlett féreggé érik, és a nőstény lárvákat (= mikrofiláriákat) rak le a vérbe.
A leggyakoribb tünetek: viszketés (100%), bőrpír (79%), csomó/göböcske (62%), szőrhullás (55%), korpázás (14%), bőr megvastagodása (5%), ekcéma (3%)
Az emberekben egyre gyakoribb a fertőzöttség, a fonálféreg a szembe vándorol és azt onnan csak műtéti úton lehet eltávolítani. Ritkábban csomócskák alakulnak ki a mellben, tüdőben és a hasüregben. Az emberek a féreg fejlődése szempontjából zsákutcát jelentenek, így a vérben nem alakul ki mikrofilarémia (lárvavándorlás), amely megnehezíti a diagnózist. Hazánkban számos közlemény jelent meg a kötőhártyazsákból, vagy máshonnan kioperált Dirofilaria repens férgek előfordulásáról olyan emberekben is, akik soha nem jártak külföldön!
