Áttétképződés – daganatos betegségek kezelése
Az áttétképződés az a folyamat, amikor az elsődleges rák a szervezetben más szerv(ek)re is átterjed. Nem törvényszerű, hogy ez bekövetkezzen, ehhez szükség van a daganat mielőbbi felfedezésére. Az áttétképződés kockázatát ugyanakkor sosem lehet nullára csökkenteni, ám a kiújuló vagy előrehaladott daganatok kezelésére is többféle terápia létezik.
Áttéteknek, metasztázisoknak tehát azokat a daganatokat hívják, melyek az elsődleges (primer) daganattól távol találhatók, ilyenkor a rákot „áttétesnek” nevezik. Az elsődleges daganatban és az áttétekben lévő ráksejtek nagyon hasonlítanak egymásra, tehát egy vastagbélrák májáttéte nem májrák, egy tüdőáttét sem tüdőrák, s ennek megfelelően a kezelésben is alapvető különbségek vannak.
A ráksejteknek – csakúgy, mint a normális sejteknek – vérellátásra van szükségre ahhoz, hogy oxigénhez és tápanyagokhoz jussanak, illetve, hogy megszabaduljanak az anyagcseretermékektől. Ahogy a daganat növekszik, nemcsak a környező szervekre terjedhet rá, s a nyirokkeringésbe kerülhet be, hanem betörhet a közeli kis erekbe és hajszálerekbe is. A vérbe jutva a sejtek a szervezet más részeibe kerülhetnek, ahol új daganatokká, azaz áttétekké fejlődhetnek.
Onkológiai tanácsadás a Benyovszky Orvosi Központban!
Dr. Székely Judit, aki az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán több, mint 20 éve dolgozik – várja mindazokat, akik e betegséggel vették/veszik fel a harcot.
A vastagbélrák esetében az áttétek többsége a májban keletkezik. Ennek oka, hogy a vastagbélből és a bél legnagyobb részéből a vér a májba kerül, mielőtt továbbáramlana a szervezet egyéb részei felé. A májon átjutva a vér szívbe kerül, innen lökődik a tüdőbe. Ez az a szerv, ahol a vastagbélrák-áttétek a második leggyakrabban fordulnak elő. A tüdőből a vér aztán visszakerül a szívbe, és innen jut el a szervezet többi részébe.
A májáttétek kezelése alapvetően a sebészeteken történt évtizedekkel ezelőtt is, s ebben máig sincs változás: a betegségnek akkor legjobbak a kilátásai, ha az áttét műthető – nyilatkozta a rakgyogyitas.hu weboldalnak prof. dr. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója Jelentős változás abban állt be, hogy ma több májáttét operálható meg, mint korábban.
„Régen úgy tartottuk, hogy ha a májnak a 40-50 százalékát el kellene távolítani a tumor miatt vagy nem egy-két helyen összpontosul a májáttét, akkor kizárt az operáció, mert túl kevés ép májszövet maradna, s az már nem tudná biztosítani a méregtelenítést. Ellenben ma már több olyan beavatkozás létezik, amelyek révén az előrehaladottabb esetekben is eséllyel vehetjük fel a harcot” – utal a fejlődésre a sebész professzor, majd a részletekbe is beavat.
Mára korszerűbbé váltak a diagnosztikus eljárások és a műtéti technikák, ezáltal jobban megtervezhetőbbek, s kivitelezhetőbbek lettek az operációk. Végeznek például több lépésben is műtéteket: először az egyik májlebenyből távolítják el az áttétet, ezután 4-6 hetet adnak a gyorsan újratermelődő májszövet regenerálódására, majd a másik májlebenyből is kimetszik az áttétet.
A daganatos megbetegedések kezelés megtervezésének másik pillére a daganat kiterjedtségének meghatározása, melyhez röntgen, ultrahang, CT, MR, esetleg izotópos vizsgálatok állnak rendelkezésre. A pontos diagnózis felállítása után a kezelés módjáról az érintett szerv, a daganat típusa, az előrehaladottság stádiuma, az áttétek kiterjedése, illetve a beteg általános állapota alapján döntenek.
A sebészi megoldás a gyógyulás legjobb esélyét ígérő módszer. A radioterápia (sugárkezelés) célja a rákos daganat elpusztítása, a daganatnövekedés megfékezése és a fájdalomcsillapítás. A sugárkezelés során a beteg érintett testtáját célzottan nagy energiájú ionizáló sugárzásnak teszik ki. Ennek során (igaz kevésbé) az ép sejtek is károsodnak.
A kemoterápia lényege, hogy a beteget olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a ráksejtek szaporodását gátolják és/vagy azokat megölik, de sajnos ezek a szerek is hatnak az ép sejtekre is, amely mellékhatásokat is kiválthatnak pl. hajhullás, hányinger, a bőr elszíneződése stb.
Vannak olyan esetek (pl. limfóma, leukémia), amikor a kemoterápiás kezelés önmagában való alkalmazásával is gyógyulás érhető el; gyakran viszont a sebészi és a sugárterápia kiegészítéseként alkalmazzák. (Forrás: ráksejtstop.hu)
Amennyiben Ön, vagy ismerőse a fentiekben leírt folyamat bármely szakaszában él, keresse fel Dr. Székely Judit onkológiai szakorvosunkat, aki az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán több, mint 20 éve dolgozik. Szakmai tudása felbecsülhetetlen, nemcsak a gyógyszerekkel, hanem a lelkével, szeretetével, a gyógyulásba vetett hitével, és ennek a hitnek az átadásával is gyógyít.
