Vesekövesség gyermekkorban

Vesekövesség gyermekkorban

Magyarországon mintegy 1200 gyermeket érint a vesekövesség, ami 20 évvel ezelőtt alig-alig volt mérhető, azonban ma már ténykén kijelenthető: a gyermekkori veseköves megbetegedések száma évről évre száz új beteggel növekszik.  

A vesekövesség iskolás korban való kialakulása elsősorban környezeti tényezőkre vezethető vissza, de adott esetben már csecsemőkorban is jelentkezhet, amikor többnyire anyagcsere-betegségekre hívhatja fel a figyelmet. 10 éves kor után azonban a legtöbb esetben a helytelen életmód okozza a problémát: a túlsózott, félkész és gyorséssegttermi ételek, nassolnivalók, a mozgásszegény életvitel, a túlsúly és a szükségesnél kevesebb folyadékbevitel egyaránt vesekövet okozhatnak.

A gyermekkorban kialakuló vesekő – a felnőttekhez hasonlóan – jellemzően egészen addig észrevétlen marad, amíg nem okoz az életminőséget jelentősen rontó panaszokat. A gyógyítás folyamata is hasonló a felnőttekéhez: nagyobb köveknél ultrahangos kőzúzás, azonban az életmód megváltoztatásával és diétával jól kezelhető. Hangsúlyozni szükséges, hogy a vesekő kiújulhat, amelynek megelőzése táplálkozási tanácsok betartásával lehetséges.

Van-e eltérés a vesekövek összetételében gyermek- illetve felnőtt korban?

veseko-gyerekkorbanA gyermekkori kövek összetétele az esetek 75-80 százalékában kalcium-oxalát, ami a kezelésben gyakran okoz téves következtetéseket. A régi vélekedés szerint ugyanis ilyen esetben kalcium megvonás szükséges, azonban ez többet árt, mint használ, hiszen a csontok sűrűségének építésére csak 20-as éveink elejéig van lehetőség, ezért gyerekeknél tilos a kalcium megvonása, helyette sószegény diéta javasolt. Szükséges viszont az oxalát bevitelének csökkentése, amely olyan élelmiszerekben található meg, mint pl. a sóska, spenót, cékla, kókusz és rebarbara, ám a gyerekek számára nem ezek elhagyása jelent nehézséget, hanem a szintén magas oxalát tartalmú kakaó és az abból készült édességek bevitelének mérséklése. Ezek mellett szükséges a fokozott mennyiségű magnézium és kálium bevitele, amelyek csökkentik a kőképződés kialakulását, és az elegendő mennyiségű folyadék beviteléről (egy 10 kilós gyereknél napi 1 liter, egy 20 kilósnál napi 1,5 liter, utána tíz kilónként 2 dl folyadék az alapszükséglet) sem szabad megfeledkezni.

Mindezek betartásával kisebb kövek megléte esetén jól kezelhető a gyermekkori vesekövesség, és elkerülhető a kiújulás. (Forrás: Dr. Szabó Attila, semmleweis.hu)

Amennyiben gyermeke hasi vagy derék-fájdalmakról panaszkodik, keresse fel azonnal  gyermekgyógyász szakorvosunkat, Dr. Szamosi Tamást.

Facebook Hozzászólás
Comments for this post are closed.

Az alváson nem érdemes spórolni

Az alvásgörbe mikrostruktúrája segítségével úgy lehet azonosítani egy embert, mint az ujjlenyomata alapján, mindenkinek …

Az alacsony vérnyomás veszélyei

Az elterjedt vélekedés szerint minél alacsonyabb valakinek a vérnyomása, annál jobb. Ez azonban csak részben igaz. …

Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

A beteg számára a “legegyszerűbb” vizsgálatok közé tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban …

Alvást segítő okos alkalmazások – E-egészség a mindennapokban

Nagy elmaradásai vannak a hazai egészségügynek a new média eszközök gyógyításban való felhasználása területein. …

Nemi herpesz – Megelőzés vagy kezelés?

A nemi betegségek tekintetében az ember megtesz minden tőle telhetőt, hogy védekezzen ellenük. Azonban azt is érdemes …

Veszélyes szúnyogok Magyarországon

Az utóbbi időben három invazív csípőszúnyog faj jelent meg: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai …