Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az emberek nagy többségének a virágpollen semmilyen gondot nem okoz, mert a légzőrendszer nyálkahártyája kivédi a támadást, addig a virágpollenre érzékeny betegből az eddig ismertetett immunreakciótól eltérő választ vált ki: allergiás tüneteket okoz. Az allergiás betegbe jutó idegen anyagot, amely kiváltja nála az allergiás reakciót, allergénnek nevezzük. Az allergén az arra érzékeny személyben egy speciális gyulladásos folyamatot indít el, melyet a hagyományos gyulladáscsökkentőkkel vagy antibiotikumokkal nem kezelhetünk.
Az allergiás betegek szervezetében – az egészségesektől eltérően – nagyobb mennyiségben észlelhetünk egy olyan sejtet, amelyet hízósejtnek nevezünk. Az allergiás beteg szervezetébe jutott allergén a hízósejtekhez kötődik. A kapcsolódás mintegy utasítás a hízósejtnek, hogy ürítse ki a rekeszek tartalmát. Miután ez megtörtént, a kibocsátott anyagok hörgőizomgörcsöt csalánkiütést, orrnyálkahártya-duzzanatot, kötőhártya-gyulladást okozhatnak. Ezt nevezzük allergiás reakciónak. Az allergiás hajlam bizonyítottan örökletes. Minél közelebbi hozzátartozó az allergiás családtag, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség kialakul. Természetesen ez a modell nagyon leegyszerűsített, az életben sokkal bonyolultabb és szerteágazó reakciók alakítják a betegséget.
A leggyakoribb allergiás betegségek
- Asztma
- Szénanátha
- Allergiás-kötőhártya gyulladás
- Atópiás bőrgyulladás, ekcéma
- Csalánkiütés, allergiás vizenyő
- Rovarcsípés által okozott allergia
- Gyógyszerallergiák
- Foglalkozási allergiák, foglalkozási asztma
Kezelés
Az erre örökletesen hajlamos egyén valamikor életében – valamilyen külső vagy belső hatás miatt – érzékennyé válik egy vagy akár több anyagra, amelyek a későbbi találkozások során allergiás reakciót válthatnak ki. Ha a beteg a tavasz derekán érzékenyítődik a füvek virágporára, akkor a következő tavasszal allergiás tünetei lehetnek. Gyakran nem elegendő egyetlen gyógyszer ahhoz, hogy a beteg meggyógyuljon vagy tünetmentessé, váljon.
A gyanakvó betegnek is be kell látnia ilyenkor: kezelőorvosa azért ír fel többféle gyógyszert, hogy a többféle immunreakciót – mely felelős lehet a tünetek kialakulásáért – leblokkolja. Előfordulhat, hogy hetek, esetleg hónapok telnek el, míg az allergológus tünetmentessé tudja tenni a beteget. Ez ugyan ritkán következik be, de az öregedéssel az allergiás reakciók erőssége is csökken – idős betegnél elvétve jelentkezik allergiás tünet.
Milyen allergiák vannak?
Az allergiás betegségek döntő többsége krónikus, gyógyíthatatlan betegségnek tekinthetők, melyek megfelelő komplex terápiás programmal igen jól egyensúlyban tarthatók, és ezzel a beteg életminősége is közel az egészségesekéhez hasonló lehet. Mai tudásunk szerint több csoportba sorolhatjuk az allergéneket és az általuk okozott megbetegedéseket. Így beszélhetünk környezeti, tápanyag-, gyógyszer-, rovarcsípés által okozott és foglalkozási allergiáról. Ugyanezt a felosztást használhatjuk az allergének esetében is. Az allergiás betegségek tekintélyes hányadát – általában a légúti és bőrbetegségeket – a környezeti allergének okozzák.
Az allergiás betegségek legnagyobb hányadát a különböző növények virágpollenjeiben lévő fehérjék váltják ki. Mi is ez a pollen? Nem más, mint a növények hímivarsejtje, amely nélkülözhetetlen a növények szaporodásához. Ezeket a sejteket a növényről vagy a rovarok, vagy a szél szállítja el. Az allergiás beteg számára igen fontos, hogy tudja, egyes növények mikor kezdenek virágozni. Ma úgynevezett pollencsapdákat használnak arra, hogy megmérjék egy adott terület pollenkoncentrációját. A környezeti allergéneket tovább csoportosíthatjuk egész évben hatókra és szezonálisan panaszt okozókra.
- egész évben ható allergének: háziporatka, madártoll, állati szőrök, gombaallergének
- szezonális panaszt okozó allergének: fák virágpora, fűpollenek, gyomnövénypollenek, tavaszi virágok,
- táplálékallergének: allergéneket a tápanyagok, tehát a különböző ételek is tartalmazhatnak. A táplálékallergia jelentőségét ma is kevesen ismerik fel, pedig az ételallergia bizony számos beteg életét megkeserítheti. Az ételallergia nagyon is létező probléma, különösen csecsemő- és gyermekkorban gyakori a megbetegedés. Milyen tápanyagok, ételek válthatnak ki allergiás reakciót? - tehéntej, szója, tyúktojás, halak
Gyakorlati tanácsok
- Ha a pollenszezonban nem mehet magas (legalább 2-3000 méteres) hegyek közé, akkor otthon próbáljon meg óvintézkedéseket tenni. Délelőttönként, kora délután ne sétálgasson a szabadban, mert a növények reggel bocsátják ki pollenjeiket. Városokban azonban egész nap magas lehet a pollenszám, különösen akkor, ha a meleg levegő megreked. Ez az egyik magyarázat arra, hogy a városokban miért van több allergiás panaszokkal küszködő ember, mint vidéken.
- Amellett, hogy a telken kiirtják a gyomokat, nem árt, ha az allergiás beteg hozzátartozói hetente nyírják a füvet, ezzel is meggátolva a füvek virágzását. Ebben az időszakban ne tervezzünk kirándulásokat a szabadba, a szülők ne engedjék allergiás gyermeküket a fűben hemperegni vagy letépkedni a növényeket. Eső után ki lehet menni a szabadba, mivel a csapadék lemossa a talajra a polleneket. Amikor hazamegyünk, mossuk meg az arcunkat, kezünket, mert a pollenek ráragadnak a bőrre, szemöldökre, szempillára. Ha a beteg nem kényes, mossa át az orrát is tiszta vízzel, így az orrnyálkahártyáról is eltávolíthatja a polleneket. A ruhát jobb lecserélni, és egy nem allergiás személlyel leporoltatni a lakáson kívül, vagy egyszerűen csak kimosni.
- A napszemüveg, szemüveg viselése szeles időben megakadályozza a pollenek bejutását a kötőhártyára.
- A pollenallergiás beteg ne egyen mézet, virágporkészítményeket, propoliszt. Különösen óvakodjon a gyógyteáktól, mert – mint már említettem – súlyos tüneteket is okozhatnak. Végezetül, ha a családban pollenallergiás beteg van, célszerű a szabadságot abban az időszakban kivenni, amikor a beteg tünetei várhatóan kiújulnak, és ha van rá mód, vagy a tengerpartra, vagy a hegyekbe utazni. Azoknak a betegeknek, akik csak a pollenre érzékenyek, jót tehet a barlangi levegő, de a penészgombára allergiásoknak kifejezetten ártalmas is lehet.
