A Chlamydia trachomatis nevű baktérium által okozott húgy-ivarszervi fertőzések és azok szövődményei a leggyakrabban előforduló szexuálisan terjedő megbetegedések (STD=sexually transmitted disease) közé tartoznak. A fertőzések különösen a szexuálisan aktív, fiatal korosztályt érintik. A sokszor csekély tünetekkel vagy tünetmentesen zajló fertőzések viszonylag gyorsan és gyakran vezetnek a nemzőképességet jelentősen befolyásoló szövődményekhez. A fertőzés felismerése célzott mikrobiológiai vizsgálatokkal, a kórokozó direkt kimutatásával lehetséges. A felismert fertőzés kellő ideig és mennyiségben adott baktérium elleni gyógyszerekkel kezelve eredményesen gyógyítható. A sikeres kezeléshez a sokszor panasz és tünetmentes partner vagy partnerek kezelése is szükséges
A C. trachomatis világszerte elterjedten húgy-ivarszervi megbetegedéseket okoz. Bizonyított, hogy a szexuálisan aktív fiatal felnőttek 1/3-a egyszer vagy többször átesik a fertőzésen. A kórokozók főleg nemi úton terjednek, de nem zárható ki a nemi váladékokkal történő direkt és indirekt terjedés másféle útja sem. A 17-23 éves korosztály fertőzöttsége 5-10-szer nagyobb, mint a hasonló szexuális szokásokat mutató 32-35 éves korosztályé. Rizikófaktort jelent a fertőzés szempontjából a gyakori partnercsere, az alkalmi kapcsolatok létesítése, de a kórokozó tünetmentes jelenléte a szervezetben esetenként monogám párkapcsolat idején megjelenő megbetegedést is eredményezhet.
Mindkét nemben, de különösen nőknél gyakori, hogy a fertőzés kevés tünettel vagy tünetmentesen zajlik, a fertőzés útjának követése nehéz. A megbetegedések elterjedtségén túl magas a súlyos szövődmények előfordulási aránya is (meddőség, méhen kívüli terhesség, sterilitás). Nőknél 50-70%-ban fordul elő tünet nélküli vagy csak kevés tünettel járó fertőzés. Férfiaknál ez kisebb arányú. Mivel a fertőzés sokszor nem jár olyan fokú „betegségtudattal”, hogy a beteg orvoshoz forduljon, így a kórkép túlnyomó többségét nem ismerik fel, nem kezelik. Ennek nagy kockázata a gyakori szövődmények kialakulása.
A fertőzött személlyel való együttlét után 4-28 nappal a férfi vizelés közben égető érzést tapasztalhat a húgycsövében. A hímvessző általában váladékozni kezd, a váladék lehet átlátszó vagy homályos, de általában hígabb, mint gonorrea esetén. Kora reggel a pénisz nyílása vörös lehet, szélei a beszáradt váladéktól összetapadnak. A betegség néha hevesebben kezdődik, fájdalmas és gyakori vizelési kényszerrel valamint a húgycsőből gennyes váladékozással. A chlamydiával fertőzött nők nagy része panaszmentes, azonban előfordulhat gyakori vizelési kényszer, fájdalmas vizelés, alhasi fájdalom, közösüléskor fellépő fájdalom és a hüvely sárgás nyákos és gennyes váladékozása. A fertőzött partnerrel folytatott anális és orális nemi élet a végbél és a garatfertőzéséhez vezethet, ami fájdalommal és sárgás nyákos-gennyes váladékozással jár.
