Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-n nem mutathatók ki. Vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés (pl. kerékpár vagy futópad használata) közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezik terheléses EKG-nak.

Vagy lehet 24-órás folyamatos vizsgálatot végezni egy hordozható EKG-készülékkel (ez a Holter-vizsgálat), azonban intézményünkben egyidejűleg vérnyomás-monitorozásra van lehetőség (cardiotens-vizsgálat). A folyamatosan rögzített adatokat végül számítógéppel értékelik ki. A vizsgálat veszélytelen, fájdalommentes. Amikor a bőrt megnedvesítik, vagy géllel bekenik, az kellemetlenül hűvös lehet.

• Terheléses EKG-vizsgálat

A vizsgálattal az értékelhető, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, illetve azzal együtt a szervezet megnövekedő oxigénigénye. A fizikai munka természetesen nagyobb terhet ró a szívre, hiszen adott idő alatt nagyobb mennyiségű vért kell pumpálnia.

Meghatározható vele a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, hogy milyen ritmuszavarok lépnek fel terhelés hatására, de az is, hogy az adott egészségi állapotban milyen fizikai terheléssel lehet megkezdeni a műtét utáni vagy betegség utáni rehabilitációt. A vizsgálat közben EKG készül, pulzusszámot és vérnyomást mérnek.

A vizsgálat előtt EKG-elektródákat csatlakoztatnak a testre, a karra vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek fel. A pácienst arra kérik, hogy hajtson szobakerékpárt vagy futópadon mozogjon. Az EKG-készülék papírszalagra rögzíti a szívből érkező elektromos jeleket. A vizsgálat előtt kitűznek egy elérendő percenkénti pulzusszámot. A terhelést, vagyis a pedál tekerésének nehézségét vagy a futószőnyeg sebességét fokozatosan emelhetik. A vizsgálatnak akkor van vége, ha a vizsgált személy elérte az előre megszabott pulzusszámot, vagy ha a vizsgálat közben szorító mellkasi fájdalma (angina) jelentkezne, ha túlzottan megemelkedik a vérnyomása, vagy az EKG-görbén bizonyos kóros elváltozások jelentkeznek. A vizsgálat után a beteget 10 percig vagy addig tartják megfigyelés alatt, míg pulzusszáma normalizálódik.

Fontos! A vizsgálat előtt el kell mondani a kezelőorvosnak, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed. "Szívlassító" szereket (például bétablokkolók) a vizsgálat előtti naptól lehetőség szerint ne szedje.

• Jó tudni!

A szokásos gyógyszereket be kell venni, hacsak a vizsgálatot megelőzően nem kérnek mást. Érdemes sportos öltözetben, kényelmes cipőben érkezni a vizsgálatra. Bár az étkezés önmagában nem befolyásolja a vizsgálatot, sok és nehéz ételt nem célszerű fogyasztani a terhelés előtt, hisz telt gyomorral futni, kerékpározni nem kellemes. A vizsgálat általában biztonságosnak mondható, azokat, akiknek tudottan nagyon gyenge a szíve, rendszerint nem küldik ilyen vizsgálatra. A fizikai terhelés hatására a szívizom oxigénhiányos állapota, ún. angina, szorító mellkasi fájdalom alakulhat ki. Gyengeség, rosszullét, olykor ájulás is előfordulhat. A legsúlyosabb szövődmény, ami nagyon ritkán fordul elő, hogy a terhelés hatására szívroham vagy súlyos, akár életveszélyes ritmuszavar lép fel - ezekre azonban fel vagyunk készülve!