Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

A beteg számára a “legegyszerűbb” vizsgálatok közé tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a vérvétel és a vizeletvizsgálat, illetve egyes testnedvek, például az epe, a liquor (gerincvelőből nyert folyadék) vizsgálata. A laboratóriumi vizsgálatok több célból készülnek.

  1. Alkalmassági (munkavégzés, gépkocsivezetés) és szűrővizsgálatok céljából, utóbbi esetben családi halmozottság előfordulása esetén megelőzésképpen “szűrnek” vagy több rizikófaktorral rendelkező személyeknél is érdemes egyes vizsgálatokat szűrőjelleggel elvégezni. A szűrővizsgálatok nagy jelentősége a betegségek idejében való felismerésében rejlik, de pszichés háttere a beteg megnyugtatásában van, ha tényleg negatív eredményhez jutunk.
  2. Diagnosztikai célból végzett laboratóriumi vizsgálatok, amikor már felvetődik az orvosban a konkrét betegség gyanúja és ezt igazolni kell, illetve kizárni az elvégzett vizsgálatokkal.
  3. Terápia (kezelés) során végzett vizsgálatok, amellyel részben meggyőződhetünk a kezelés eredményességéről, részben megelőzhetjük az alkalmazott gyógyszerek vagy kezelési módok esetleges mellékhatásait (egyes gyógyszerek májfunkciós eltéréseket, vérkép romlást stb. eredményezhetnek).

A laboratóriumi vizsgálatok több szinten zajlanak. Kezdődnek annál az orvosnál, aki eldönti, hogy milyen típusú vizsgálatokat tart szükségesnek és “kiírja” azokat. Ezzel a “kérő cédulával” vagy hivatalos szóhasználattal laboratóriumi beutalóval megy a beteg a kijelölt helyre.

Az alapvizsgálatok általában vérből és vizeletből történnek.

Az általános vizeletvizsgálathoz megfelelő tisztasági körülmények között mindig a reggeli első vizelet szükséges. Speciális vizsgálatnál előfordul, hogy 24 órás gyűjtött vizeletből kell mintát hozni (például cukorbetegség esetén) vagy az egész vizeletmennyiség kell, de erről a beteg előre pontos tájékoztatást kap.

A vérvétel általában éhgyomorra történik (kivétel speciális vizsgálatok esetén) és segítségével sok szerv működéséről tájékozódhatunk (vese, máj, anyagcsere stb.). A vérvétel vénából (visszérből) történik általában valamelyik karon.
A vérvétel nem szokott szövődménnyel járni, csak arra kell felhívni a beteg figyelmét, pár percig erősen szorítsa rá a vattát a szúrás helyére, akkor utána nem keletkezik hematóma (kék folt) a karon. Ritkán előfordulhat, hogy begyullad egy ér, de ez az egyszer használatos tűk alkalmazása óta sterilitási okból nem szokott előfordulni. Ha krónikus (elhúzódó) betegség áll fent, és a beteget nagyon sokszor kell megszúrni vérvétel vagy kezelés céljából, akkor létrejöhet vénagyulladás, ami az ér nyugalomba helyezésével és helyi kezelésével hamar gyógyul.
A laboratóriumban levett vér speciális módszerek segítségével kerül feldolgozásra. Ma már olyan modern gépek működnek, amelyekkel percek alatt meghatározható például a vérkép, illetve fontos kémiai jellemzők.

A laboratóriumban teszteket használnak, amelyekre jellemző a precizitás, a pontosság és az ellenőrizhetőség. Minden tesztre meghatároznak ún. referenciatartományt és az eredmények csak ezzel összevetve értékelhetőek. Néha ez laboratóriumonként változik, ezért minden laboratórium a beteg leletei mellé jelzi a normál (tól-ig) értékeket.
A teszteknél megkülönböztetünk szenzitivitást (érzékenységet) és specificitást (fajlagosságot). A szenzitivitás a pozitív eredmények esetében jellemző, tehát ha a teszt pozitív, a betegség fennállása nagy százalékban valószínű. Specifitás esetén, ha a teszt negatív eredményt ad, akkor ezzel a betegség fennállása kizárható.
Természetesen 100 százalékos eredmény nincs, álpozitív és álnegatív eredmény is előfordulhat, ezért ha bármilyen kétség felvetődik a laboratóriumi vizsgálat során az orvosban az eredmény helyességét illetően, azt a vizsgálatot meg kell ismételni és a beteget erről fel kell világosítani. Itt nagymértékben döntő a kezelőorvos felelőssége, mert a vizsgálatok értékelése, elfogadása, illetve ismétlése, vagy újabb, más irányú vizsgálatok elrendelése már az ő dolga. A kezdeti alapvizsgálatok elvégzésével (vizeletvizsgálat és vérvétel) már nagyon sok információ birtokába lehet jutni.

A betegek legfőbb kérdései közé tartozik, például hogy cukorbetegségük van-e, és milyen a koleszterinszintjük? Ezekre azonnal választ lehet adni. Úgyszintén nagy valószínűséggel véleményt mondhatunk a máj- és veseműködéséről, a vérszegénységről, a vérképzőszervi betegségek gyanújáról. Nagyon egyszerű, de annál fontosabb vizsgálat a vörösvérsejt-süllyedés, amely meghatározása úgy történik, hogy a levett vérből egy vékony csőbe vért szívnak fel. Egy óra leteltével “le lehet olvasni” mennyit süllyed a vér, és ennek emelkedett volta mindenképpen további vizsgálatokat von maga után (Forrás: informed.hu) 

A BENYOVSZKY ORVOSI KÖZPONTBAN KOMPLEX ÉS GYORS LABORVIZSGÁLATRA VAN LEHETŐSÉG,  AMELYHEZ NEM SZÜKSÉGES ORVOSI BEUTALÓ!

 

Bejelentkezés
Facebook Hozzászólás
Comments for this post are closed.

Álomszabályozás

Milyen jó lenne, ha csak kellemes, jóérzésű, édes álmaink lennének, és a lidérces nyomasztó álmok pedig elkerülnének. …

Az alváson nem érdemes spórolni

Az alvásgörbe mikrostruktúrája segítségével úgy lehet azonosítani egy embert, mint az ujjlenyomata alapján, mindenkinek …

Az alacsony vérnyomás veszélyei

Az elterjedt vélekedés szerint minél alacsonyabb valakinek a vérnyomása, annál jobb. Ez azonban csak részben igaz. …

Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

A beteg számára a “legegyszerűbb” vizsgálatok közé tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban …

Alvást segítő okos alkalmazások – E-egészség a mindennapokban

Nagy elmaradásai vannak a hazai egészségügynek a new média eszközök gyógyításban való felhasználása területein. …

Nemi herpesz – Megelőzés vagy kezelés?

A nemi betegségek tekintetében az ember megtesz minden tőle telhetőt, hogy védekezzen ellenük. Azonban azt is érdemes …