Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?
A beteg számára a “legegyszerűbb” vizsgálatok közé tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a vérvétel és a vizeletvizsgálat, illetve egyes testnedvek, például az epe, a liquor (gerincvelőből nyert folyadék) vizsgálata. A laboratóriumi vizsgálatok több célból készülnek.
- Alkalmassági (munkavégzés, gépkocsivezetés) és szűrővizsgálatok céljából, utóbbi esetben családi halmozottság előfordulása esetén megelőzésképpen “szűrnek” vagy több rizikófaktorral rendelkező személyeknél is érdemes egyes vizsgálatokat szűrőjelleggel elvégezni. A szűrővizsgálatok nagy jelentősége a betegségek idejében való felismerésében rejlik, de pszichés háttere a beteg megnyugtatásában van, ha tényleg negatív eredményhez jutunk.
- Diagnosztikai célból végzett laboratóriumi vizsgálatok, amikor már felvetődik az orvosban a konkrét betegség gyanúja és ezt igazolni kell, illetve kizárni az elvégzett vizsgálatokkal.
- Terápia (kezelés) során végzett vizsgálatok, amellyel részben meggyőződhetünk a kezelés eredményességéről, részben megelőzhetjük az alkalmazott gyógyszerek vagy kezelési módok esetleges mellékhatásait (egyes gyógyszerek májfunkciós eltéréseket, vérkép romlást stb. eredményezhetnek).
A laboratóriumi vizsgálatok több szinten zajlanak. Kezdődnek annál az orvosnál, aki eldönti, hogy milyen típusú vizsgálatokat tart szükségesnek és “kiírja” azokat. Ezzel a “kérő cédulával” vagy hivatalos szóhasználattal laboratóriumi beutalóval megy a beteg a kijelölt helyre.
Az alapvizsgálatok általában vérből és vizeletből történnek.
Az általános vizeletvizsgálathoz megfelelő tisztasági körülmények között mindig a reggeli első vizelet szükséges. Speciális vizsgálatnál előfordul, hogy 24 órás gyűjtött vizeletből kell mintát hozni (például cukorbetegség esetén) vagy az egész vizeletmennyiség kell, de erről a beteg előre pontos tájékoztatást kap.
A vérvétel általában éhgyomorra történik (kivétel speciális vizsgálatok esetén) és segítségével sok szerv működéséről tájékozódhatunk (vese, máj, anyagcsere stb.). A vérvétel vénából (visszérből) történik általában valamelyik karon.
A vérvétel nem szokott szövődménnyel járni, csak arra kell felhívni a beteg figyelmét, pár percig erősen szorítsa rá a vattát a szúrás helyére, akkor utána nem keletkezik hematóma (kék folt) a karon. Ritkán előfordulhat, hogy begyullad egy ér, de ez az egyszer használatos tűk alkalmazása óta sterilitási okból nem szokott előfordulni. Ha krónikus (elhúzódó) betegség áll fent, és a beteget nagyon sokszor kell megszúrni vérvétel vagy kezelés céljából, akkor létrejöhet vénagyulladás, ami az ér nyugalomba helyezésével és helyi kezelésével hamar gyógyul.
A laboratóriumban levett vér speciális módszerek segítségével kerül feldolgozásra. Ma már olyan modern gépek működnek, amelyekkel percek alatt meghatározható például a vérkép, illetve fontos kémiai jellemzők.
A laboratóriumban teszteket használnak, amelyekre jellemző a precizitás, a pontosság és az ellenőrizhetőség. Minden tesztre meghatároznak ún. referenciatartományt és az eredmények csak ezzel összevetve értékelhetőek. Néha ez laboratóriumonként változik, ezért minden laboratórium a beteg leletei mellé jelzi a normál (tól-ig) értékeket.
A teszteknél megkülönböztetünk szenzitivitást (érzékenységet) és specificitást (fajlagosságot). A szenzitivitás a pozitív eredmények esetében jellemző, tehát ha a teszt pozitív, a betegség fennállása nagy százalékban valószínű. Specifitás esetén, ha a teszt negatív eredményt ad, akkor ezzel a betegség fennállása kizárható.
Természetesen 100 százalékos eredmény nincs, álpozitív és álnegatív eredmény is előfordulhat, ezért ha bármilyen kétség felvetődik a laboratóriumi vizsgálat során az orvosban az eredmény helyességét illetően, azt a vizsgálatot meg kell ismételni és a beteget erről fel kell világosítani. Itt nagymértékben döntő a kezelőorvos felelőssége, mert a vizsgálatok értékelése, elfogadása, illetve ismétlése, vagy újabb, más irányú vizsgálatok elrendelése már az ő dolga. A kezdeti alapvizsgálatok elvégzésével (vizeletvizsgálat és vérvétel) már nagyon sok információ birtokába lehet jutni.
A betegek legfőbb kérdései közé tartozik, például hogy cukorbetegségük van-e, és milyen a koleszterinszintjük? Ezekre azonnal választ lehet adni. Úgyszintén nagy valószínűséggel véleményt mondhatunk a máj- és veseműködéséről, a vérszegénységről, a vérképzőszervi betegségek gyanújáról. Nagyon egyszerű, de annál fontosabb vizsgálat a vörösvérsejt-süllyedés, amely meghatározása úgy történik, hogy a levett vérből egy vékony csőbe vért szívnak fel. Egy óra leteltével “le lehet olvasni” mennyit süllyed a vér, és ennek emelkedett volta mindenképpen további vizsgálatokat von maga után (Forrás: informed.hu)
A BENYOVSZKY ORVOSI KÖZPONTBAN KOMPLEX ÉS GYORS LABORVIZSGÁLATRA VAN LEHETŐSÉG, AMELYHEZ NEM SZÜKSÉGES ORVOSI BEUTALÓ!
