Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

A beteg számára a “legegyszerűbb” vizsgálatok közé tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a vérvétel és a vizeletvizsgálat, illetve egyes testnedvek, például az epe, a liquor (gerincvelőből nyert folyadék) vizsgálata. A laboratóriumi vizsgálatok több célból készülnek.

  1. Alkalmassági (munkavégzés, gépkocsivezetés) és szűrővizsgálatok céljából, utóbbi esetben családi halmozottság előfordulása esetén megelőzésképpen “szűrnek” vagy több rizikófaktorral rendelkező személyeknél is érdemes egyes vizsgálatokat szűrőjelleggel elvégezni. A szűrővizsgálatok nagy jelentősége a betegségek idejében való felismerésében rejlik, de pszichés háttere a beteg megnyugtatásában van, ha tényleg negatív eredményhez jutunk.
  2. Diagnosztikai célból végzett laboratóriumi vizsgálatok, amikor már felvetődik az orvosban a konkrét betegség gyanúja és ezt igazolni kell, illetve kizárni az elvégzett vizsgálatokkal.
  3. Terápia (kezelés) során végzett vizsgálatok, amellyel részben meggyőződhetünk a kezelés eredményességéről, részben megelőzhetjük az alkalmazott gyógyszerek vagy kezelési módok esetleges mellékhatásait (egyes gyógyszerek májfunkciós eltéréseket, vérkép romlást stb. eredményezhetnek).

A laboratóriumi vizsgálatok több szinten zajlanak. Kezdődnek annál az orvosnál, aki eldönti, hogy milyen típusú vizsgálatokat tart szükségesnek és “kiírja” azokat. Ezzel a “kérő cédulával” vagy hivatalos szóhasználattal laboratóriumi beutalóval megy a beteg a kijelölt helyre.

Az alapvizsgálatok általában vérből és vizeletből történnek.

Az általános vizeletvizsgálathoz megfelelő tisztasági körülmények között mindig a reggeli első vizelet szükséges. Speciális vizsgálatnál előfordul, hogy 24 órás gyűjtött vizeletből kell mintát hozni (például cukorbetegség esetén) vagy az egész vizeletmennyiség kell, de erről a beteg előre pontos tájékoztatást kap.

A vérvétel általában éhgyomorra történik (kivétel speciális vizsgálatok esetén) és segítségével sok szerv működéséről tájékozódhatunk (vese, máj, anyagcsere stb.). A vérvétel vénából (visszérből) történik általában valamelyik karon.
A vérvétel nem szokott szövődménnyel járni, csak arra kell felhívni a beteg figyelmét, pár percig erősen szorítsa rá a vattát a szúrás helyére, akkor utána nem keletkezik hematóma (kék folt) a karon. Ritkán előfordulhat, hogy begyullad egy ér, de ez az egyszer használatos tűk alkalmazása óta sterilitási okból nem szokott előfordulni. Ha krónikus (elhúzódó) betegség áll fent, és a beteget nagyon sokszor kell megszúrni vérvétel vagy kezelés céljából, akkor létrejöhet vénagyulladás, ami az ér nyugalomba helyezésével és helyi kezelésével hamar gyógyul.
A laboratóriumban levett vér speciális módszerek segítségével kerül feldolgozásra. Ma már olyan modern gépek működnek, amelyekkel percek alatt meghatározható például a vérkép, illetve fontos kémiai jellemzők.

A laboratóriumban teszteket használnak, amelyekre jellemző a precizitás, a pontosság és az ellenőrizhetőség. Minden tesztre meghatároznak ún. referenciatartományt és az eredmények csak ezzel összevetve értékelhetőek. Néha ez laboratóriumonként változik, ezért minden laboratórium a beteg leletei mellé jelzi a normál (tól-ig) értékeket.
A teszteknél megkülönböztetünk szenzitivitást (érzékenységet) és specificitást (fajlagosságot). A szenzitivitás a pozitív eredmények esetében jellemző, tehát ha a teszt pozitív, a betegség fennállása nagy százalékban valószínű. Specifitás esetén, ha a teszt negatív eredményt ad, akkor ezzel a betegség fennállása kizárható.
Természetesen 100 százalékos eredmény nincs, álpozitív és álnegatív eredmény is előfordulhat, ezért ha bármilyen kétség felvetődik a laboratóriumi vizsgálat során az orvosban az eredmény helyességét illetően, azt a vizsgálatot meg kell ismételni és a beteget erről fel kell világosítani. Itt nagymértékben döntő a kezelőorvos felelőssége, mert a vizsgálatok értékelése, elfogadása, illetve ismétlése, vagy újabb, más irányú vizsgálatok elrendelése már az ő dolga. A kezdeti alapvizsgálatok elvégzésével (vizeletvizsgálat és vérvétel) már nagyon sok információ birtokába lehet jutni.

A betegek legfőbb kérdései közé tartozik, például hogy cukorbetegségük van-e, és milyen a koleszterinszintjük? Ezekre azonnal választ lehet adni. Úgyszintén nagy valószínűséggel véleményt mondhatunk a máj- és veseműködéséről, a vérszegénységről, a vérképzőszervi betegségek gyanújáról. Nagyon egyszerű, de annál fontosabb vizsgálat a vörösvérsejt-süllyedés, amely meghatározása úgy történik, hogy a levett vérből egy vékony csőbe vért szívnak fel. Egy óra leteltével “le lehet olvasni” mennyit süllyed a vér, és ennek emelkedett volta mindenképpen további vizsgálatokat von maga után (Forrás: informed.hu) 

A BENYOVSZKY ORVOSI KÖZPONTBAN KOMPLEX ÉS GYORS LABORVIZSGÁLATRA VAN LEHETŐSÉG,  AMELYHEZ NEM SZÜKSÉGES ORVOSI BEUTALÓ!

 

Bejelentkezés
Facebook Hozzászólás
Comments for this post are closed.

Súlyos betegség a szívelégtelenség, kezeltesse időben!

A szívelégtelenség egy súlyos állapot, hiszen azt jelenti, hogy a szív pumpafunkciója károsodott, emiatt elvesztette …

Október 27-én óraátállítás!

Vasárnap óraátállítás, hajnali háromkor kettőre kell visszaállítani a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy ugyan egy …

Mi is az az aranyér?

Még mindig egy titkolt, félelemmel övezett betegség, holott gyógyítása,kezelése manapság már olyan módszereken …

Amikor számít a méret

A prosztata méretének megváltozásából eredő panaszokkal a kór előrehaladtával egyre több férfi küzd. Sajnos …

Legyen a szívügye

A szív alapesetben 65-85-öt ver percenként, 4500-at óránként, 108 ezret naponta – nem csoda, ha néha elfárad, pihenni …

Aranyér – Tabuk nélkül!

A modern kor kellemetlen vele járója a mozgásszegény életmód, az ülő munka, a gyorséttermi ételek rostszegény …