A szívultrahang vizsgálat olyan ultrahangos képalkotó eljárás, melynek során mozgóképet nyernek a szívről, és a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a billentyűket és a szívburkot vizsgálják. Rendszerint például az infarktus utáni falmozgási zavarokat, hegesedést, billentyűbetegségeket, a szívüregek közti kóros irányú véráramlást, a szív üregeiben kialakult vérrögöt, a szívburokban meggyűlő folyadékot lehet kimutatni vele.
A szív ultrahangvizsgálata során a beteg meztelen felsőtesttel hanyatt fekszik az ágyon. Bőrét kocsonyás, az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrére, esetleg kissé rá is nyomják a mellkasára. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva próbál képet alkotni a szív különböző területeiről. Olykor arra kérheti a pácienst, hogy forduljon a bal oldalára, karjait emelje a feje fölé. A képet a képernyőn kimerevítheti, lemérheti az ott látott képletek méreteit, illetve a képet ki is nyomtathatja, esetleg videóra veheti.
Az is előfordulhat, hogy a vizsgálatot EKG-val egybekötve végzik, ilyenkor a páciens mellkasára öntapadó elektródákat helyeznek fel az echokardiográfia előtt. A vizsgálat végén letörlik a bőrére kent zselét.
Jó tudni!
A vizsgálat találati biztonsága nem százszázalékos. Előfordulhat, hogy bizonyos elváltozások csak ismételt vizsgálattal mutathatók ki.
Bizonyos esetekben a tüdő, a bordák eltakarhatják a szív egy részét, így arról nem vagy nem kellő biztonsággal mondható vélemény.
Előfordulhat, hogy az orvos azt javasolja, hogy a szívet egy speciális ultrahangkészülékkel kell megvizsgálni, amikor is a vizsgálófejet a nyelőcsövébe kell bedugni. A szív és a nyelőcső fala egymáshoz közel fekszik, így a szív bizonyos területei jobban vizsgálhatók. Ez a nyelőcsövön át végzett – ún. transzözofágeális – szívultrahang, melyet csak kórházi körülmények között szabad végezni.
Lelet
Speciális rövidítéseket, adatokat és szakkifejezéseket tartalmaz. Szerepelnek benne a szívüregek méretei, faluk mozgása és vastagsága, a billentyűk működése, záródásuk, a kóros eltérések, falmozgások, áramlások. A lelet utal a szív teljesítőképességére is. A leletet a beteg rendszerint rövid időn belül kézhez kapja, számára is érthető nyelven megmagyarázva a vizsgálat eredményét. Azonban akár már vizsgálat közben is kérheti az orvost, hogy mondja el, mit lát. (Forrás: Házipatika)
