Csontritkulás és az endokrinológiai összefüggések III. rész

Szekunder/másodlagos osteoporosisról=csontritkulásról akkor beszélünk, ha ismert egy jól körülhatárolt állapot vagy betegség, ami a csontvesztést okozza, így ebben az esetben a csontritkulás betegség kezelésében fontos tényező a kiváltó ok megfelelő diagnózisa és terápiája.

Ezekben a másodlagos esetekben lép segítségképpen be a reumatológia vagy a nőgyógyászat mellé a belgyógyászat.

Szekunder osteoporosis/csontritkulás leggyakoribb okai:

  1. endokrinológiai kórképek – hormonális zavarok
  2. gasztroenterológiai kórképek – felszívódási zavarok
  3. hematológiai betegségek – vérképzőszervi betegségek
  4. gyógyszerek
  5. transzplantáció - szervátültetés
  6. immobilizáció– mozdulatlanság (gipsz, hosszú ágynyugalom)

Az endokrin kórképek mind nőkben mind férfiakban kiváltó okként az első helyen állnak. A diagnózis pontos felállításában, legtöbb esetben a kulcs, a jól megkért labor vizsgálat. Kulcsszervekként szerepelnek ebben az esetben: a gonádok (petefészek, here), pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, agyalapi mirigy, hasnyálmirigy. Férfi osteoporosisban a kiváltó ok 30-60%-ban másodlagos. Ezek közül a leggyakoribb a here és a mellékvese hormontermelésének zavarai. Férfiak esetében, diagnosztizált osteoporosisban kötelező vizsgálat a szabad tesztoszteron szint mérése, ugyanis az utóbbi években vált elfogadott diagnózissá az andromenopausa állapota.

Nőkben a még működő hormonális ciklus alatt több mint 50% a másodlagos kiváltó ok, ami főként a petefészkek alulműködése vagy a mellékvese és a pajzsmirigy túlműködése. Postmenopauzális nőkben a másodlagos okok aránya kevesebb. Itt leggyakoribb ok a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy hormonok túltermelődése.

Az endokrin betegségek között kell megemlíteni a cukorbetegséget is is, amit eddig nem igen kapcsoltak össze a csontritkulással, pedig ennek összefüggésére egyre több adat áll rendelkezésre.

A terápia meghatározásában alapvető a kiváltó betegség kezelése, amely az esetek egy részében a csontszerkezet és –tömeg javulásához vezet, de a legtöbb esetben javasolt D vitamin és kalcium adása is, a megfelelő mozgás mellett. Súlyosabb esetekben - a csontsűrűség vizsgálat eredményét megnézve - specifikus antiporotikus terápia bevezetése lehet szükséges, amiben egy jó reumatológus segíthet.

Szerző: Dr. Zsiska Beáta reumatológus



Comments for this post are closed.

Mi az a petefészek-gyulladás és miért fontos időben felismerni?

A petefészek gyulladás (gyakran a kismedencei gyulladás része) a petefészkeket, a petevezetéket és a méh körüli …

Hogyan mérjük helyesen a vérnyomást?

A vérnyomás mérésének helyes technikája kulcsfontosságú a pontos eredmények eléréséhez és a magas vérnyomás …

Amikor a fejfájás és a rossz hangulat együtt jelentkezik

Sokan tapasztalják, hogy a gyakori fejfájás és a tartósan romló hangulat egyszerre jelenik meg az életükben. Elsőre …

Méhpolip: jóindulatú elváltozás vagy rejtett kockázat?

A nőgyógyászati polipok általában jóindulatú kinövések, ritkán tartalmazhatnak rendellenes sejteket vagy rosszindulatúvá …

Petefészek-ciszta: tünetek, kivizsgálás és kezelési lehetőségek

A petefészek ciszta nagyon gyakori elváltozás, amely legtöbbször ártalmatlan. Ilyenkor egy folyadékkal telt tömlő …

Belement valami a szemembe! Hogyan szedjem ki?

A szemészeti idegen test kivétele egy gyakori, ambulánsan végezhető beavatkozás,amelyet akkor kell elvégezni, ha valamilyen …