Csontritkulás és az endokrinológiai összefüggések III. rész

Szekunder/másodlagos osteoporosisról=csontritkulásról akkor beszélünk, ha ismert egy jól körülhatárolt állapot vagy betegség, ami a csontvesztést okozza, így ebben az esetben a csontritkulás betegség kezelésében fontos tényező a kiváltó ok megfelelő diagnózisa és terápiája.

Ezekben a másodlagos esetekben lép segítségképpen be a reumatológia vagy a nőgyógyászat mellé a belgyógyászat.

Szekunder osteoporosis/csontritkulás leggyakoribb okai:

  1. endokrinológiai kórképek – hormonális zavarok
  2. gasztroenterológiai kórképek – felszívódási zavarok
  3. hematológiai betegségek – vérképzőszervi betegségek
  4. gyógyszerek
  5. transzplantáció - szervátültetés
  6. immobilizáció– mozdulatlanság (gipsz, hosszú ágynyugalom)

Az endokrin kórképek mind nőkben mind férfiakban kiváltó okként az első helyen állnak. A diagnózis pontos felállításában, legtöbb esetben a kulcs, a jól megkért labor vizsgálat. Kulcsszervekként szerepelnek ebben az esetben: a gonádok (petefészek, here), pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, agyalapi mirigy, hasnyálmirigy. Férfi osteoporosisban a kiváltó ok 30-60%-ban másodlagos. Ezek közül a leggyakoribb a here és a mellékvese hormontermelésének zavarai. Férfiak esetében, diagnosztizált osteoporosisban kötelező vizsgálat a szabad tesztoszteron szint mérése, ugyanis az utóbbi években vált elfogadott diagnózissá az andromenopausa állapota.

Nőkben a még működő hormonális ciklus alatt több mint 50% a másodlagos kiváltó ok, ami főként a petefészkek alulműködése vagy a mellékvese és a pajzsmirigy túlműködése. Postmenopauzális nőkben a másodlagos okok aránya kevesebb. Itt leggyakoribb ok a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy hormonok túltermelődése.

Az endokrin betegségek között kell megemlíteni a cukorbetegséget is is, amit eddig nem igen kapcsoltak össze a csontritkulással, pedig ennek összefüggésére egyre több adat áll rendelkezésre.

A terápia meghatározásában alapvető a kiváltó betegség kezelése, amely az esetek egy részében a csontszerkezet és –tömeg javulásához vezet, de a legtöbb esetben javasolt D vitamin és kalcium adása is, a megfelelő mozgás mellett. Súlyosabb esetekben - a csontsűrűség vizsgálat eredményét megnézve - specifikus antiporotikus terápia bevezetése lehet szükséges, amiben egy jó reumatológus segíthet.

Szerző: Dr. Zsiska Beáta reumatológus



Comments for this post are closed.

Emlő- és hónalj ultrahang – a korai felismerés kulcsa

Az emlő- és hónalj ultrahang ma már nem csupán diagnosztikai vizsgálat, hanem a női egészségmegőrzés alapvető …

Viszlát nehézláb-érzés – visszerek kezelése szkleroterápiával

Egyre többen küzdenek visszértágulatokkal és seprűvénákkal: a nehézláb-érzés, feszülés, éjszakai görcsök …

Nemi herpesz – Megelőzés és/vagy kezelés?

A nemi betegségek tekintetében az ember megtesz minden tőle telhetőt, hogy védekezzen ellenük. Azonban azt is érdemes …

Sok férfit érint – fitymaszűkület és a rövid fitymafék

A fitymaszűkület és a rövid fitymafék sok férfi életét megnehezíti, mégis kevesen mernek róla beszélni. Gyakran …

Fáradtság, hízás, szapora pulzus? A pajzsmirigy-labor megmondja, miért.

A pajzsmirigy-labor korán jelzi az eltérést, segít megelőzni a szövődményeket (pl. szívritmuszavar, csontritkulás, …

Jóindulatú szemkörnyéki elváltozások eltávolítása

A szemhéjon és a szemkörnyéken gyakran jelennek meg jóindulatú bőrelváltozások, nem csupán esztétikailag kellemetlenek, …