Rák világnapja 2018
Magyarországon évente 70-80 ezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak és több mint 30 ezer beteg hal meg ezek következtében, ezzel sajnos vezetjük az EU-tagállamok rákhalálozási listáját. Ezért számunkra különösen fontos minden olyan esemény, amely felhívja a figyelmet erre a betegségcsoportra.
Mi a rák?
A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. A rosszindulatú (malignus) daganatok közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek, károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket-, egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. A rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe, míg a jóindulatú vagy benignus tumorok nem, mert ezeket általában kötőszövetes tok határolja.
A rák világnapja
A rákos megbetegedések világszerte súlyos problémát jelent (évente mintegy 8,2 millió ember hal meg daganatos betegségek következtében), ezért a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) 2011 óta minden február 4-ét a rák világnapjának (World Cancer Day) nyilvánította. Ezen a napon rendezvényekkel, kiadványokkal és sajtóanyagokkal igyekeznek még inkább tudatosítani az emberekben azt, hogy megfelelő életmóddal, odafigyeléssel, rendszeres szűrővizsgálatokkal a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető, illetve a rákos betegek jó része megmenthető, de legalábbis meghosszabbítható a tünetmentes, aktív életük.
A megelőzés és a korai felismerés fontosságára figyelmeztetnek a szakemberek a rák világnapján. Rendszeres szűrésekkel a daganatos megbetegedések sokkal kisebb arányban okoznának halált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente több mint 14 millió ember betegszik meg rákban a világon, 8,8 millióan pedig belehalnak a daganatos kórba. Ugyanakkor a gyógyulás esélyei bizonyos ráktípusoknál egyre jobbak, feltéve, hogy idejében felismerik és gyógyítani kezdik a betegséget.
Túl sok esetben túl későn diagnosztizálják a rákot, ezért a kezelése bonyolultabb, költségesebb és kevésbé hatékony – mondta az Egészségügyi Világszervezet szakértője, dr. Étienne Krug. – Ha az emberek jobban ismernék a tüneteket, hamarabb fordulhatnának orvoshoz, és remélhetőleg gyorsabban ismernék fel a betegségüket.
A rákbetegségek egy része kivédhetetlen, de rendszeres szűrésekkel Magyarországon például a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a prosztatarák, a méhnyakrák vagy a bőrrák is sokkal kisebb arányban válna végzetes betegséggé, mint ma. Az idehaza évente felfedezett tízezer vastagbélrákból ötezer végzetes, holott az 50 év felettiek vastagbéltükrözésével a rákhoz vezető polipok még a rosszindulatú betegség kialakulása előtt eltávolíthatók lennének.
Évente hétezer nőnél találnak emlőrákot, a betegek közül többen meggyógyulnának, ha a mammográfiás szűréseken nagyobb lenne a részvételi arány a jelenleginél. 400-500 nő hal meg méhnyakrákban Magyarországon, pedig a nőgyógyászati szűréssel a rákmegelőző elváltozások felfedezhetők, ezzel csaknem mindenkinél el lehetne kerülni a halálhoz vezető szövődményeket.
Sokkal kevesebb férfi kapna áttétes prosztatarákról diagnózist, ha 50 év felett rutinná válna az urológiai vizsgálat, a PSA-szint ellenőrzése. Az évenkénti bőrgyógyászati rutinvizsgálattal a bőrrák is kevesebb áldozatot szedne, hiszen egy minimális beavatkozással sokkal több embernél időben, a szétterjedés előtt eltávolítanák a gyanús anyajegyeket vagy kezdeti stádiumú melanomát.
forrás: origo.hu
