Gyermekeink, a gerincferdülés és a XXI. század 1. rész
Gyermekek és kamaszok esetén egyre több gerinc, váll és térd ízületi panasszal küszködő kis pácienst látok a praxisomban – hangsúlyozza Dr. Zsiska Beáta reumatológus szakorvos.
A „modern kütyük” előtt töltött órák, a rájuk nehezedő teljesítményekből eredő stressz és szorongás, a nem kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgáshiány vagy a túlerőltetett mozgás, mind olyan tényező, ami gátolja a testet abban, hogy megfelelően fejlődhessen. Egyre gyakoribbak a tartáshibák és az abból eredő gerinc vagy ízületi fájdalmak.
Korosztályuk egyik veszélyforrása, hogy gyakran nézik el a gerincferdülésüket vagy kezelik hibásan. Pont ezért tudatos szülőként, minden esetben tájékozódjunk az óvodai vagy iskolai szűrővizsgálatok eredményeiről. Ha nem értjük az eredményt vagy bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, akkor forduljunk a gyermekkel együtt szakemberhez, hogy mi is lássuk, értsük és tudjuk mire figyeljünk gyermekünk egészségével kapcsolatban.
A gerincferdülés a legtöbb esetben nem fájdalmas, ezért arra a gyermek nem panaszkodik. A figyelmes szülő az, aki gyermekénél bizonyos dolgok esetén gerincferdülésre gyanakodhat pl. a furcsábban álló ruhadarabok (pl. ha a nadrág szára az egyik oldalon hosszabb), a váll az egyik oldalon magasabban van, egy púposabb vagy lapos hát. Ami akkor még csak kis problémának tűnik és könnyen korrigálható lenne, az később nagyobb probléma lehet és komolyabb beavatkozásokat kívánhat, ezzel pedig befolyásolhatja a kiválasztott szakmát, életpályát. Hiszen felnőttként fizikai korlátai komoly problémákat okozhatnak: nem bírja a nehéz munkát, tartós ülést vagy állást. Fizikális tünetei pedig esztétikai korlátként is megjelenhetnek, amivel (pl. modell karrier) elvesztheti addig felépített álmát.
A gerincferdülések = scoliosisok kapcsán két nagy csoportot különítünk el:
Az első a funkcionális scoliosis: a megfelelő funkció (a megfelelő utasításra vagy a megfelelő segédeszközzel) a beteg vagy a vizsgáló által rögtön korrigálható, nincs maradandó elváltozás a csontokba és a lágyrészekben (izmok, szalagok). Az, hogy a vizsgálat idején korrigálni tudjuk, nem jelenti azt, hogy ennyiben is hagyhatjuk. Ha ezzel a típussal nem kezdünk el időben megfelelő terápiával dolgozni, akkor rögzülhet és végleges maradhat a későbbiekben.
A második nagy csoport a strukturális scoliosisok: a gerinc struktúráiban elváltozások mutathatók ki és aktívan a vizsgálatnál már nem korrigálható teljesen a kialakult görbület. A gerinc deformitásai itt három dimenzióban alakulnak ki. Ezekben az esetekben fontos a minél korábbi diagnózis felállítása, megfelelő kezelés megkezdése és a páciens éveken keresztüli folyamatos követése, mivel a növekedés idején rövid idő alatt is gyors állapotromlás következhet be.
