Vesekövesség gyermekkorban

Magyarországon mintegy 1200 gyermeket érint a vesekövesség, ami 20 évvel ezelőtt alig-alig volt mérhető, azonban ma már ténykén kijelenthető: a gyermekkori veseköves megbetegedések száma évről évre száz új beteggel növekszik.  

A vesekövesség iskolás korban való kialakulása elsősorban környezeti tényezőkre vezethető vissza, de adott esetben már csecsemőkorban is jelentkezhet, amikor többnyire anyagcsere-betegségekre hívhatja fel a figyelmet. 10 éves kor után azonban a legtöbb esetben a helytelen életmód okozza a problémát: a túlsózott, félkész és gyorséssegttermi ételek, nassolnivalók, a mozgásszegény életvitel, a túlsúly és a szükségesnél kevesebb folyadékbevitel egyaránt vesekövet okozhatnak.

A gyermekkorban kialakuló vesekő – a felnőttekhez hasonlóan – jellemzően egészen addig észrevétlen marad, amíg nem okoz az életminőséget jelentősen rontó panaszokat. A gyógyítás folyamata is hasonló a felnőttekéhez: nagyobb köveknél ultrahangos kőzúzás, azonban az életmód megváltoztatásával és diétával jól kezelhető. Hangsúlyozni szükséges, hogy a vesekő kiújulhat, amelynek megelőzése táplálkozási tanácsok betartásával lehetséges.

Van-e eltérés a vesekövek összetételében gyermek- illetve felnőtt korban?

veseko-gyerekkorbanA gyermekkori kövek összetétele az esetek 75-80 százalékában kalcium-oxalát, ami a kezelésben gyakran okoz téves következtetéseket. A régi vélekedés szerint ugyanis ilyen esetben kalcium megvonás szükséges, azonban ez többet árt, mint használ, hiszen a csontok sűrűségének építésére csak 20-as éveink elejéig van lehetőség, ezért gyerekeknél tilos a kalcium megvonása, helyette sószegény diéta javasolt. Szükséges viszont az oxalát bevitelének csökkentése, amely olyan élelmiszerekben található meg, mint pl. a sóska, spenót, cékla, kókusz és rebarbara, ám a gyerekek számára nem ezek elhagyása jelent nehézséget, hanem a szintén magas oxalát tartalmú kakaó és az abból készült édességek bevitelének mérséklése. Ezek mellett szükséges a fokozott mennyiségű magnézium és kálium bevitele, amelyek csökkentik a kőképződés kialakulását, és az elegendő mennyiségű folyadék beviteléről (egy 10 kilós gyereknél napi 1 liter, egy 20 kilósnál napi 1,5 liter, utána tíz kilónként 2 dl folyadék az alapszükséglet) sem szabad megfeledkezni.

Mindezek betartásával kisebb kövek megléte esetén jól kezelhető a gyermekkori vesekövesség, és elkerülhető a kiújulás. (Forrás: Dr. Szabó Attila, semmleweis.hu)

Amennyiben gyermeke hasi vagy derék-fájdalmakról panaszkodik, keresse fel azonnal  gyermekgyógyász szakorvosunkat, Dr. Szamosi Tamást.

Comments for this post are closed.

Sok férfit érint – fitymaszűkület és a rövid fitymafék

A fitymaszűkület és a rövid fitymafék sok férfi életét megnehezíti, mégis kevesen mernek róla beszélni. Gyakran …

Mi az a petefészek-gyulladás és miért fontos időben felismerni?

A petefészek gyulladás (gyakran a kismedencei gyulladás része) a petefészkeket, a petevezetéket és a méh körüli …

Nemzetközi szintre lépett a Magyar Alvás Szövetség

Fontos mérföldkőhöz érkezett a hazai alváskutatás és ismeretterjesztés.  A Magyar Alvás Szövetség rangos nemzetközi …

Hogyan mérjük helyesen a vérnyomást?

A vérnyomás mérésének helyes technikája kulcsfontosságú a pontos eredmények eléréséhez és a magas vérnyomás …

Amikor a fejfájás és a rossz hangulat együtt jelentkezik

Sokan tapasztalják, hogy a gyakori fejfájás és a tartósan romló hangulat egyszerre jelenik meg az életükben. Elsőre …

Méhpolip: jóindulatú elváltozás vagy rejtett kockázat?

A nőgyógyászati polipok általában jóindulatú kinövések, ritkán tartalmazhatnak rendellenes sejteket vagy rosszindulatúvá …