A leggyakoribb daganattípus – prosztatadaganat
A prosztatadaganat veszélye, hogy a kezdeti szakaszában szinte teljesen tünetmentesen jelentkezhet, csak a szűrés, vagy véletlen egyéb irányú kivizsgálás során derül fény a problémára.
A prosztatarák kialakulásának ok-okozati összefüggése nem ismert. A kutatások szerint ez a betegség általában hosszú évek alatt alakul ki, észrevétlenül, tünet és panaszmentes betegekben. Keletkezésének okát nem tudjuk, de rizikó tényezőnek számít a kor előrehaladása, tehát idős korban gyakori, 90 év felett szinte minden betegnél kórbonctanilag kimutatható.
A prosztatarák tünetei: gyakran csak a későbbi stádiumban jelentkeznek, ezért ilyenkor a gyógyulási esélyek már jóval kedvezőtlenebbek.
Az alábbi tünetek lehetnek kórjelzők:
- Gyakori vizelés, vizeletrekedés
- Vérvizelés
- Húgycsővérzés
- Véres ondó ürítése
A prosztatarák sok esetben lappangó (látens) formában van jelen. Gyakran a beteg életében nem is ismerik fel, hiszen tüneteket nem okoz, így csak a halál utáni vizsgálatok alapján derülhet rá fény.
Mit lehet tenni a prosztata védelme érdekében?
Ha a családjában már előfordult prosztatarák, feltétlenül konzultáljon orvosával a megelőzési lehetőségekről, a teendőkről és a szükséges vizsgálatokról! Akinek az édesapjánál vagy testvérénél alakult ki a prosztatarák, annak kétszer nagyobb a kockázata a betegségre.
Évente vegyen részt urológiai vizsgálaton 50 éves kortól. A nagyobb kockázatnak kitett férfiak esetében a vizsgálat évenkénti elvégzése 45 éves kortól tanácsos. A vizsgálat általában rektális digitális vizsgálatból (a prosztata kitapintása a végbélen keresztül), ultrahangos vizsgálatból és laborvizsgálatból (PSA és fPSA) áll.
Nálunk a Benyovszky Orvosi Központban biztos kezekben érezheti magát, több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező urológusaink akár hétvégén is tudják fogadni.
