A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett.

A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.

Mit értünk mozgásszervi megbetegedéseken? Milyen betegségek tartoznak ide?

A mozgásszervi betegségek csoportjába olyan kórképek tartoznak, amelyek az ízületekkel, illetve az azokat mozgató apparátussal (izmok, ízületeket alkotó csontok, porcok stb.) foglalkoznak.

Milyen tünetek jellemzik a mozgásszervi vagy reumatológiai betegségeket?

A mozgásszervi betegségek egy olyan gyűjtőcsoportot jelentenek, melyek tünetei rendkívül változatosak. Sajnálatos tény, hogy a legtöbb reumatológiai megbetegedést a fájdalom, a mozgásszervi korlátozottság, vagy mindkettő jellemzi. A fájdalom lehet ízületi, csonti vagy lágyrész-eredetű, míg a lágyrész-eredetű fájdalom alatt, az izom, vagy ín tapadási helyének megfelelő (pl. teniszkönyök), vagy például a háti izomzatban a bőr alatt érzett, fájdalmasan feszülő „myogelotikus” csomók okozta fájdalmakat (fibromyalgia) értjük. Az ilyen csomók okozta lágyrész-fájdalmak gyakran összhangban vannak a beteg esetleges stresszes állapotával, idegrendszeri kimerültségével, de a munkahelyi izgalmak is fokozhatják a panaszokat. A fájdalom állandósulása alvászavarokhoz vezethet, mely tovább rontja a beteg állapotát, fokozza a fájdalmakat.

Milyen csoportjai vannak az ízületi betegségeknek?

A reumatológiai megbetegedéseket – durva közelítéssel – a gyulladásos eredetű ízületi, a porc elhasználódásával járó kopásos és a csontritkulás betegségeinek három nagy csoportjába oszthatjuk. Sokszor találkozunk azzal, hogy a betegnek több betegsége is előfordulhat egyszerre (pl. csontritkulás és ízületi kopás). Ami a gyulladásos betegségeket illeti, ott még tovább bonthatjuk a sort, az egy, a több, illetve a sokízületi gyulladásos betegségtípusokra, melyeknek természetesen más és más a kezelési módja.

Mi alapján tudják az orvosok pontosan beazonosítani, hogy melyik betegségről van szó?

A körültekintő orvos a kórismét mindig a tünetek, panaszok pontos megismerésével, a képalkotó eljárások (röntgen-, ultrahang-, CT-vizsgálat stb.), illetve laborleletek és a beteg kórtörténete alapján állapítja meg, és csak ezek után kezdi meg a kezelést. Fontos, hogy csak akkor kezdjünk célzott kezelést, ha a rendelkezésre álló információk alapján a betegséget azonosítani tudjuk. Amennyiben a diagnózishoz még nem jutottunk el, akkor a kezelés általában tüneti, mint pl. a fájdalom és a gyulladás csillapítása, a beteg nyugalomba helyezése, fektetése, az ízületi folyadék eltávolítása stb.

A cikket folytatjuk…

(Forrás: egeszsegtukor.hu, Szőke Ágnes írása „A mozgásszervi megbetegedésekről”. Szakmailag lektorálta: dr. Szombati István, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusa)

Amennyiben mozgásszervi fájdalmai vannak, forduljon Dr. László Márta reumatológus szakorvoshoz.