Agyi érbetegségek – stroke-szélütés-gutaütés

Agyi érbetegségek – stroke-szélütés-gutaütés

Az agyi keringés fenntartása nélkülözhetetlen fontosságú az ember számára. A szervezet igen finoman szabályozza az agy vérellátását, mert mind a túl kevés, mind a túl sok vér károsíthatja a működését. Agyunk idegsejtjei folyamatosan működnek, amihez jelentős mennyiségű energiára és oxigénre van szüksége. Az oxigént és hozzá a tápanyagokat négy egymással összeköttetésben álló artéria szállítja az agyhoz. Nyakunk elülső részén található két ér, a csigolyák védelmében pedig ,kettő hátul. Őket összekötő erek pedig már a koponyán belül helyezkednek el.

Stroke a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után. Betegek száma évről évre sajnos csak nő, Magyarországon évente 42 ezer ember kap szélütést ami akkor történik, ha az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént. Ez a következő tünetekkel járhat:

  • az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon hirtelen fellépő zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása;
  • a száj hirtelen "félrehúzódása", elferdülése;
  • hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
  • hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
  • hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
  • minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
  • zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozód

A stroke nem válogat, fiatalokat és időseket egyaránt érinthet. Kockázatát számos tényező növeli: leginkább a magas vérnyomásban szenvedő betegeket, a testsúlyfelesleggel és zsíranyagcsere-zavarral élőket, a cukorbetegeket, a dohányzókat és a fizikailag kevésbé aktív embereket veszélyezteti a szélütés. A legnagyobb azok fenyegetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn. A betegség kimenetele ma is nagyon rossz: a betegek fele meghal, mielőtt a kórházba érne, sokan pedig a vérzés utáni első hónapon belül.

Kockázati tényezők

Számos rizikófaktor is hozzájárulhat a TIA és a stroke kialakulásához, mint például:
- a dohányzás,
- magas vérnyomás,
- túlsúly, elhízás,
- magas koleszterinszint,
- alkoholizmus,
- bizonyos szívritmuszavarok, főként pitvarfibrilláció,
- cukorbetegség,
- idősebb kor (60 év felett gyakoribb)
- férfi nem,
- családi halmozódás.

Mit tehetünk ellene?

Az agyat ellátó nagy artériákat és azok állapotát könnyen lehet vizsgálni. A nyak elülső felén levő ereket meghallgatva az orvosok gyaníthatják az ér szűkületét és ezt ultrahangos vizsgálat segítségével bizonyíthatják is.  Az agyat ellátó másik két ér a csigolyanyúlványok védelmében fut, ezért azokat csak ultrahanggal (carotis duplex) vagy más, eszközös vizsgálattal lehet megítélni. Amennyiben szűkületet talál az angiológus a szűkület mérete határozza meg a továbbiakat. Kisebb szűkületeknél lehet elegendő a gyógyszeres kezelés ellenben súlyosabb szűkületeknél már érfestésre illetve műtétre is sor kerülhet.

Tekintve, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási adatok közé sorolhatók, így preventív célból illetve panasz esetén sürgősen javasolt szakirányú kivizsgálás.


Online bejelentkezés felnőtteknek


Comments for this post are closed.

A mobiltelefonozás káros következményei a gyerekeknél

Jelentősen megnőtt a gyermekek okostelefon használata. A nemzetközi tanulmányokat a hazai tapasztalatok is megerősítik: …

Tudta, hogy most van a látás hónapja?

Világszintű felmérések alapján az emberek több mint 50%-ának lenne szüksége valamilyen látás korrekcióra, ezzel …

Óraátállítás 2022

Egy nemzetközi felmérés alapján, aki 40-45 éves koráig belenyugszik abba, hogy nem alszik jól vagy eleget, az élethossza …

Ortopédia gyermekeknek

Hány éves korban és milyen ortopédiai problémák jelentkezhetnek gyermekünknél? Három-négyéves kor körül rendszeresen …

Mikor kell sebészhez fordulni?

Bármely testtájat érintheti olyan betegség, ami miatt szükség van egy invazív beavatkozásra. Éppen ezért, a sebészetnek …

Kiből lehet alvásbajnok?

Felnőtt életkorban az egészséges emberek alvásigénye hét-kilenc óra éjszakánként - a nemzetközi tudományos ajánlások …