Alvási Apnoé, a néma gyilkos!
Gyakran előfordul, hogy hangosan, szinte fuldokolva horkol? Ez akár a néma gyilkos, az apnoé egyik tünete is lehet!
A alvási apnoé az egyik legelterjedtebb civilizációs népbetegség. Felmérések szerint a magyar lakosság 70%-ánál jelentkezett már ez a típusú alvászavar. Azonban nem csak a kellemetlen tünetek miatt kell komolyan vennünk, 2-es típusú cukorbetegséget és magas vérnyomást is eredményezhet, illetve akár tízszeresére is növelheti a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Férfiaknál különösen veszélyes lehet.
Mikor beszélünk alvási apnoéról?
Az alvászavarban szenvedő betegek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy alvásuk szaggatott. Sokan közülük úgy vélik, hogy jól alszanak éjszaka, pedig nem így van.
A néma gyilkos apnoét arról lehet felismerni, hogy alvás közben a légzőizmok elernyednek, ilyenkor a légutak beszűkülnek vagy elzáródnak a belélegzés során, majd a légzés egy pillanatra abbamarad, ami csökkenti a vér oxigén szintjét. Az agy reagál a légzés elmaradására, és ezért hirtelen felébreszti Önt álmából, lehetővé téve, hogy újra megnyíljanak a légutak. Ez a felébredés általában annyira rövid ideig tart, hogy nem is emlékszik rá. Egy éjszaka alatt ez a folyamat akár száznál többször is megismétlődhet, így Ön nem tudja kipihenni magát, másnap levert, szinte depressziós és nem tudja miért.
Milyen tünetekről ismerhető fel az alvási apnoés beteg?
- egyetlen horkolással küzd éjszaka, melyet hangos zihálásba torkolló szünetek szakítanak meg
- állandóan álmos és fáradt
- váratlan helyzetekben szinte álomba zuhan, bealszik
- gyakran ingerlékeny, jelentősen csökken a koncentrációs képessége, feledékeny
- szorong, sokszor letargikus állapotban van
- fejfájással küzd, éjszakai magas vérnyomás van, a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsövébe, gyakori az éjjeli vizelési ingere, tarkótáji izzadása van, ébredéskori szájszárazság van
Kik a veszélyeztetettek?
A 35-65 év körüli férfiak vannak leginkább kitéve ennek a betegségnek, de a menopauzát követően egyre több nő is megbetegszik, ahogy a mai felgyorsult világnak köszönhetően már a 30 év alattiak sincsenek biztonságban.
Mi történik, ha nem kezeli ezt a betegségét?
Ha nem veszi komolyan saját, vagy szerettei alvási problémáit, az hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet, az apnoé ugyanis:
- tízszeresére emelheti a stroke és az éjszakai szívinfarktus kialakulásának kockázatát
- megtépázza az idegrendszert, a beteg teljesen megváltozik
- az agy teljesen kimerül, használhatatlanná válik
Hogyan és mivel kezelik az apnoés beteget?
Mivel az apnoé betegség nem múlik el magától, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik, ezért mindenképpen kezelést igényel.
Az alvási apnoe kezelése a légzészavar súlyosságától függ. Enyhe esetekben akár életmódváltoztatás, fogyás, orrspray használata is megoldást jelenthet. A súlyos esetekben az ún. pozitív nyomású légsínterápiát, vagy másnéven CPAP terápiát alkalmaznak. A készülék jól záródó, és a beteg által jól tolerálható speciális anyagból készült orrmaszk, vagy orr-száj maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felső légutakon keresztül a tüdő felé. Ilyen módon segíti a szabad és akadálymentes légzést alvás alatt. A beteg alvása így zavartalanná válik, megszűnnek az éjszakai légzéskimaradások, felriadások és a betegség szövődményeként jelentkező egyéb panaszok.
Az alvási apnoe kivizsgálásához szükséges a beteg alvását éjszaka nyomon követni. Ehhez ma már nem minden esetben kell alváslaborba feküdni, a vizsgálat elvégezhető a beteg otthonában is. A készülék használata egyszerű, az alvást a műszer gyakorlatilag egyáltalán nem zavarja. Az otthoni alvásvizsgálat során a kéz egyik ujjára tett pulzoximéter a szervezet oxigén ellátottságát és a szívfrekvenciát méri, a levegő áramlását pedig az orr elé helyezett érzékelővel regisztrálják. Az adatokat a műszer tárolja, ezek letöltése és kiértékelése az alvásambulancián történik.
A terápia abbahagyásával a kellemetlen tünetek rövid időn belül visszatérhetnek, majd súlyosbodnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alvási apnoe egyaránt kialakulhat fiatal- vagy idős korban, illetve férfiaknál és nőknél, sőt még a gyerekeknél is.
Ha úgy érzi segítségre van szüksége? Mi itt vagyunk Önnek!
Intézményünk a Magyar Alvás Szövetség központja, itt működik a Budapesti Alvásközpont is, ahol új lehetőségeket kínálunk az alvászavarok és a depresszió alternatív megközelítésű (gyógyszerkerülő) kezelésére.
A Budapesti Alvásközpont/Benyovszky Orvosi Központ szakemberei teamban dolgoznak. Alvás szakorvos (szomnológus), pszichológus, pszichiáter, tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, ortopédus, fogász együttműködése segíti a legjobb megoldás alkalmazását. A legújabb tudományos eredményeket és nemzetközi tapasztalatokat felhasználják a napi alvásgyógyításban.
Nekik már segítettünk!
„Nem hittem, hogy rajtam lehet segíteni gyógyszer nélkül. A sikeres kezelés során megtanultam aludni. A módszereket már a családom körében is sikeresen terjesztem.”- Kincses Márton (54)
„Családis környezet, igen kedves recepciósokkal és szakszerű kezeléssel. Példamutató, ahogy fogadtak minden alkalommal, és ahogy az orvosok visszahozták számomra az értékes nappalokat” – Zantai Illés (28)
„Köszönöm, hogy újra tudok aludni. Újra teljes embernek érzem magam. Miért kellett erre éveket várnom? Üzenem, hogy keressék a Benyovszky Alvásközpontot! Tudnak segíteni.” – Zsóri Barbara (33)
Szomnológus szakorvosunk, aki megvizsgálja, majd az alvási értékeit kielemzi: Dr. Vida Zsuzsanna
Dr. Vida Zsuzsanna szomnológus, neurológos, a Magyar Alvás Szövetség szakmai elnöke. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után neurológiai szakvizsgát tett, majd megnyert egy ösztöndíjat Anglia egyik legnevesebb egyetemére (The University of Exeter). 11 évig a Péterfy Sándor utcai kórház neurológiai osztályán, 5 évig pedig a Százhalombattai Szakrendelő neurológiai szakrendelésén dolgozott. 2003-tól itt szakvezető főorvos és a Honvéd Kórház Alváslaborjának tudományos főmunkatársa. Egyéb tudományos munkát végzett idegregeneráció kísérletes vizsgálatában, a neurofiziológia és a fejfájás terén. A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának tagja.
