AMERIKAI ALVÁS AKADÉMIA JELENTÉSE A KORONAVÍRUS JÁRVÁNYRÓL
A „normális” azaz a karantén előtt időkben az alvás egészségre gyakorolt hatása Amerikában is közismert volt: jótékonyan segíti a nappali élettevékenységet, erősíti az immunrendszert, csökkenti a stresszt, a gyulladást a szervezetben és hozzájárul ahhoz, hogy cselekvőképességünk, kreativitásunk jól működjön. Az Amerikai Alvás Akadémia napokban kiadott jelentése hangsúlyozza: a COVID-19 járvány idején a korábbi állapotokhoz képest soha nem volt még fontosabb az éjszakai jó alvás, mint most.
Az Express Scripts , a vényköteles ellátási szervezet legfrissebb jelentése szerint az álmatlansághoz is kapcsolható szorongásgátló és antidepresszáns gyógyszerek használata jelentősen emelkedett, a felírt receptek száma 2020 februárja és márciusa között 21% -kal növekedett. Ezek a számadatok március 15-én csúcsot értek el – az Egészségügyi Világszervezet a COVID-19-et ugyanezen a héten nyilvánította pandémiának, és ekkor hirdették ki az Egyesült Államokban a vészhelyzetet.
A COVID-19 soha nem látott körülményeket idézett elő az emberek életében, amely mindenkit érint. A karantén életmód a mindennapi viselkedés során olyan erős szorongási és stressz szintet eredményez, amelynek egyenes következménye az alvás minőségének a romlása. Ennek a világjárványnak a hatalmas gazdasági, egészségügyi és társadalmi következményei általában és a mindennapokban is a stresszfaktorok jelentős növekedéséhez vezetnek, és ezek mindegyike befolyásolja az alvásmódot. Az egészségünkkel a szeretteinkkel kapcsolatos aggodalmak, a pénzügyi nehézségek és a munkahely elvesztése, komoly tényezők a stresszállapot fennmaradásában. Sokan a szokásosnál rosszabbul kevesebbet alszanak, míg másoknak az az érzése, hogy nem kell minden nap meghatározott időben felkelniük, és valójában többet alszanak.
A világjárvány súlyosbíthatja az álmatlanságot olyan betegeknél, akik már korábban is szenvedtek alvásbetegségben, de másokban új álmatlanságot válthat ki. Az esti képernyőzés pedig kifejezetten nehezíti az (el)alvást, mivel a technikai eszközök kék fénye gátolja az alváshoz nélkülözhetetlen melatonin alváshormon termelődését. A jelentés megemlíti, hogy a mozgáshiány, a szervezet alacsony energia-felhasználása fokozhatja a nappali szundikálást, amely megnehezítheti az éjszakai alvást.
Az alváskutatások szerint az élénk, zavaró álmok (amelyeket a legtöbb ember rémálomnak hív) szorosan kapcsolódnak a gyakori éjszakai ébredésekhez. A stressz az álmok visszatérését is fokozhatja. Tehát nemcsak arról van szó, hogy több zavaró álom van ebben az időszakban, hanem arról is, hogy jobban emlékszünk az álom tartalmára, mert az éjszaka során gyakrabban felébredünk.
Az alvás szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben, azaz a karantén-viszonyok között a legfontosabb a rendszeres alvás-ébrenlét ütemezése: minden nap ugyanabban az időben felkelni, és lefeküdni este, de nem eltölteni többet az ágyban hét-kilenc óránál. Bár mindenkinek különbözik az alvásigénye, a legtöbb felnőttnek csak körülbelül nyolc órára van szüksége. (Az alvásigény azonban 18 év alatti gyermekeknél más: a 13-18 éveseknek kb. 10 órát kell aludnia éjszaka, míg a 4–12 hónapos csecsemőknek napi 16 órát – az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint.) Nagyon fontos a mindennapi 15-30 perces napozás – amennyiben megtehetik. Hangsúlyozzák a rendszeres napi testmozgás fontosságát, még a séta is segíthet a jó alváshoz. Miképpen a pozitív életfelfogás erősítheti a mindennapi közérzetet -meg kell próbálnunk kihozni a mindennapjainkból a legjobbat.
(Forrás: American Academy of Sleep Medicine, információ: Magyar Alvás Szövetség 2020. május. 1. )
