Amit az aranyérről tudni kell!

Aranyér az egyik leggyakoribb egészségügyi rendellenesség, a felnőttek közel 40% százaléka szenved tüneteitől. Mégis sokan tartanak a kivizsgáltatásától, és már csak a súlyosabb tünetek után fordulnak vele orvoshoz. Miért van az, hogy sokak életét megkeseríti, de a többség még mindig tabuként kezeli? Az aranyerességgel azért fordulnak kevesen, és nehezen szakorvoshoz, mert a legtöbben egyáltalán nem tudják, mire számítsanak, tartanak a vizsgálatól.

Az aranyérbetegség tünetei

A proktológiai vizsgálatról :

A proktológia a végbél betegségeinek vizsgálatára, illetve kezelésére szakosodott általános sebészeti terület.  A proktológus vizsgálja, és kezeli az aranyerességet, a végbéltájék gyulladásos folyamatait, jó-, és rosszindulatú daganatait, a béltraktus alsó szakaszának  különféle elváltozásait.

Felkészülési tudnivalók :

A proktológiai vizsgálat alapos kikérdezéssel indul.
Ilyen kérdésekre kell számítani:
Rendszeres a székletürítés? Előfordul fájdalom a székeléskor? Vérzett a székelés után? Tapintható csomó vagy duzzanat? Észlelt már viszketést, váladékozást? Voltak már korábban is hasonló panaszok? Mikor kezdődtek? Hasonló lényeges információk, hogy van-e más betegség, esetleg gyógyszerérzékenység, szedsz-e valamilyen véralvadásgátlót.
A vizsgálat előtt érdemes felkészülni ezekre a kérdésekre, továbbá ha vannak korábbi leletei erről a területről, azt érdemes magával vinnie. Szégyenérzet nélkül, őszintén kell majd válaszolni az orvos kérdéseire, így tud majd precíz diagnózist felállítani.  A székletürítés mindenképpen ajánlott a vizsgálat előtt, de nem javasolt éhgyomorral érkezni. Őszintén szólva a proktológiai vizsgálat járhat némi kellemetlenséggel, de ennek mértéke a hozzáálláson, és a felkészültségen is múlik.
A proktológus általában magzatpózt (oldalfekvés, a hashoz felhúzott térdek) kér a pácienstől a vizsgálathoz. Fontos az ellazult állapot, a rossz érzések elengedése, mert a szorongástól, a záróizom is fokozottan feszül, összeszorul, és ez jelentősen rontja a vizsgálat eredményességét.
A megfelelő ellazultsághoz természetesen az orvos empátiája, hozzáértése is szükséges. Ellenérzések nélkül érdemes a vizsgálatra menni, a gyógyulást szem előtt tartva.

A vizsgálat menete :
A konkért vizsgálatot, a proktológus a végbéltájék bőrterületének átnézésével kezdi, mert így azonosítani tud olyan elváltozásokat, mint például a bőrkinövés, a végbél-repedés, különböző gyulladások,… . Ezt követi a végbél ujjal történő áttapintása, amellyel a záróizom feszessége, a kinövések, az esetleges fájdalom helye, és annak iránya is felderíthető.
Majd jön az orvosi készülékes vizsgálat, a végbéltükrözés. Először az anoscopia, szükség esetén a rectoscopos vizsgálat.
Az anoscopia a végbélcsatorna kivezető 5-8 cm-es szakaszán a nyálkahártya, és az aranyerek állapotáról ad információkat, segít az esetleges elváltozások kimutatásában. A vizsgálatot egy fényforrással rendelkező merev falú csővel végzik, az eszköz külső átmérője mindössze 14-22 mm, ezért a felhatolása, semmilyen kellemetlen érzetet nem okoz. Az anoscopia nem igényel semmilyen előkészítést. Kifejezetten a végbél kimeneti szakaszán lévő problémák: pl. hámátmeneti gyulladás (papillitis), nyálkahártya berepedés (fissura), aranyeres elváltozások kimutatását teszi lehetővé.

Szükség esetén, főleg vérzéses panaszoknál a végbél felsőbb részének megvizsgálására a rectoscopia alkalmas. A vizsgálat az anoscopnál hosszabb, merev csővel történik, melynek segítségével a végbél 20-25 cm magasságig diagnosztizálható.  A diagnózis általában 1-2 percet vesz igénybe, a páciensek általában csak minimális kellemetlenségről számolnak be, amit kérésre gyógyszeres előkészítéssel is enyhíteni tudnak.
Konzultáció, kezelési terv, kezelés végül a konzultáció következik, a proktológus beszámol a vizsgálati eredményekről, illetve kezelési tervet állít fel, és beszél meg a pácienssel.
Aranyeresség esetén, amennyiben nincs éppen gyulladás, a kezelés akár rögtön meg is történhet, és ez egy szerencsés anatómiai ok miatt szinte teljesen fájdalommentes. A szerencsés anatómiai ok, hogy bár a végbélnyílás szintje még idegekben gazdag, érzékeny terület, az 1cm-rel fölötte lévő részen azonban már nincsenek fájdalom-érző receptorok a bélfalban.  A proktológiai kezelések zöme eme érzéketlen területen zajlik, és ezért van, hogy az ánusz feletti szakaszon a tükrözés is csak maximum enyhe kellemetlenséget képes okozni. 40 év felett tünetmentes állapotban is javasolt elvégeztetni a vizsgálatot, 50 éve felett pedig már rendszeresen 2 évente.

Az aranyeres szimptómák hátterében akár rosszindulatú daganat is állhat, ami azért különösen veszélyes, mert a végbélrák, és a vastagbélrák is képes hónapokig, akár évekig is teljesen panaszmentes lenni. Ha a vizsgálatok felvetik a bél belsejében lévő komolyabb elváltozások, polypok, daganatok, szűkületek, gyulladások gyanúját is, úgy indokolt lehet a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia / colonoscopia) elvégzése is.