Főszereplő a szív!

Főszereplő a szív!

A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő – állítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei.  Az a legveszélyesebb, hogy a betegség nagyon sokáig tünetmentesen zajlik a szervezetben, majd egyszer csak a kór átbillen egy fázison, és megjelennek a tünetek: fellép a mellkasi-szívtáji fájdalom, vagy akár maga az infarktus.

 

Számos befolyásoló tényezőtől, rizikófaktortól függ az egészségi állapot:

  • dohányzik-e az illető, a dohányzás ugyanis érszűkítő hatású
  • összefügg az egészségtelen táplálkozással,
  • a stresszel,
  • a mozgáshiánnyal,
  • és azzal, hogy a helytelen életmód hatására az embernek magassá vált-e a vér zsírszintje,
  • a vérnyomása,
  • és cukorbeteg lett-e

A szív- és érrendszeri betegségeket civilizációs kórnak is nevezik a szakemberek, hiszen a megváltozott életmód miatt főként a fejlett országokban szedi áldozatait. A szívet és a koszorúereket megtámadó betegségeknek több csoportja ismeretes, közéjük tartozik a szívkoszorúér-megbetegedése, a magas vérnyomás és az infarktus. A koszorúér betegsége pedig négy tünetcsoport formájában jelenhet meg, legfőbb következménye az angina, a szív-izominfarktus, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál.

A legfőbb halálok: évente 60-70 ezer ember veszíti életét!

Évtizedek óta a szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg a legtöbb ember Magyarországon. Ezen belül koszorúér-megbetegedésben, azaz az általa okozott infarktusban ~25-30 ezren halnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az erősebb nem képviselőit fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket, ugyanakkor a 65 évnél idősebbek körében már többen vannak a gyengébb nem képviselői. Ugyanis a menopauza megemeli a nők koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője. Egyetlen szívünk van, ezért nem mindegy, hogy milyen kardiológiai ellátást választunk!

Milyen esélye van, hogy infarktust kapjon? Számokkal kifejezhető-e, mekkora a szívbetegség kockázata?

Megtudhatja az Ön egyéni kockázatát az Európai Kardiológiai Társaság, az Európai Szívhálózat és más szakmai szervezetek ajánlásán alapuló rizikóbecslésből.  A legfrissebb szakmai ajánlásban megjelent kockázati táblát és más adatokat felhasználva kiértékeljük az Ön személyes rizikóját.

Mit mutat a rizikóbecslés?

  • Számszerűsíti a koszorúér-betegség kockázatát.
  • Azt is lemérheti, hogy életmódi váltással és megfelelő kezeléssel ez a rizikó hogyan csökkenthető – akár tizedére is.
  • Összehasonlíthatja saját kockázatát az Önnel hasonló korúakkal. Az ún. relatív kockázat életkortól függetlenül megmutatja, mennyivel nagyobb esetleg az Ön kockázata azokénál, akik egészségesebb mutatókkal rendelkeznek.

A szív és érrendszeri kockázat meghatározásához az egyik legszélesebb körben használt módszer a SCORE, amely 5 paramétert használ fel: a kort, a nemet, a dohányzási szokást, a szisztolés vérnyomást és a koleszterinszintet.

Bejelentkezés

Comments for this post are closed.

Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás, a szem kötőhártyáját érintő gyulladásos folyamatok összefoglaló neve. A kötőhártya …

Árpa és szaruhártya gyulladás

Az olyan betegségek, mint a kötőhártya-gyulladás, az árpa és a szemhéj gyulladása jóval gyakoribbak, mint gondolnánk, …

Az aranyérbetegség tünetei

Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonatból alakul ki. Az aranyeres csomók a …

SARS-CoV-2 IgG antitest vizsgálat!

A COVID-19 megbetegedés megelőzésére használt oltások is különböznek abban, hogy milyen ellenanyag-választ képesek …

Humán papillomavírus (HPV)

A vírusoknak szerepe lehet számos rosszindulatú daganat (pl. méhnyakrák, péniszrák, szájüreg-garatrák, végbélrák) …

Fontosabb STD betegségek

Bárkit érinthet STD, aki szexuális életet él. Érdemes tudni, hogy több mint 30 féle kórokozó (amelyek között …