Győzd le a pánikbetegséget!

Gyakran hallhatja manapság a szót: pánikbeteg. A pszichés problémából a depresszióhoz hasonló divathullám lett. Sokan fedezik fel magukon a szorongásos zavar tüneteit, minek következtében könnyedén állítanak fel öncélú (sokszor helytelen) diagnózist. Ha tehát a baráti körében egyre többen dobálóznak a pánikbetegség kifejezéssel, még nem biztos, hogy valóban mindegyiküket érinti a probléma.

Tünetek

A szorongásos betegség lényege, hogy a pánik, illetve az azt kísérő fizikai rosszullét olyan szituációkban tör az emberre, amikor semmi nem indokolja. Tehát nem vizsgadrukk következtében vagy valamilyen jelenés, jelentős esemény miatt. A betegséget legtöbbször agorafóbia kíséri, vagyis a pánikroham olyankor alakul ki, amikor sok ember veszi körül.

Leggyakoribb jelek:

• Izzadás, remegés.
• Fulladás, légszomj.
• Heves szívdobogásérzés.
• Hányinger, hasi fájdalom.
• Szédülés, zsibbadás, ájulás.
• Az önkontroll elvesztésétől való félelem.

A pánikroham viszonylag rövid ideig tart, körülbelül tíz perc alatt eléri maximális intenzitását, majd egy óra alatt elmúlik. Egyetlen roham még nem minősül pánikbetegségnek. A betegség diagnosztizáláshoz a felsorolt tünetek közül egyszerre legalább négy fennállása szükséges, valamint egy hónapon belül legalább négyszer kell ismétlődnie a rohamnak.

Milyen gyakori?

Statisztikai adatok szerint az emberek 15%-ának volt már legalább egy pánikrohama élete során. Hazánkban körülbelül háromezerre tehető a diagnosztizált pánikbetegek száma, akik között kétszer több a nő, mint a férfi.

Ennek valószínűleg lehet az oka, hogy a férfiak ritkábban keresnek szakorvosi ellátást, illetve gyakrabban fordulnak alkoholhoz és egyéb öngyógyszerezési módokhoz a kínjaik enyhítésére. Azoknál, akik a betegség korai fázisában keresnek kezelést, a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik maradandó káros hatások nélkül a kezelés után. A pánikbetegségek több mint fele 24 éves kor előtt megmutatkozik.

Miért alakul ki?

A pánikbetegség lehet örökletes, ha tehát a családban előfordult már, nagyobb a kockázata, hogy nálunk is kialakuljon. Megjelenéséhez gyakran köze van a szülőktől való elszakadásnak, a saját lábra állásnak, a fokozódó stressznek, illetve bármilyen komolyabb, az életben bekövetkező változásnak - legyen az haláleset vagy gyermek születése.

Napjainkban gyakrabban foglalkoztatja a szakembereket a pánikbetegség agyi-biokémiai háttere is. Az eddigi kísérleti eredmények alapján a pánikrohamok kialakulása összefüggésbe hozható a norepinefrin nevű neurotranszmitter aktivitásával. Azt azonban még a tudósok sem tudják, hogy az agyi ingerületszállító anyag normálistól eltérő működése csak tükrözi a rohamokat, vagy kiváltja őket.

Súlyos következmények

A londoni University College munkatársainak kutatásai szerint a pánikbetegség fokozza a szívproblémák kialakulásának kockázatát. A 16 és 40 év közötti nők esetében háromszorosára növeli az infarktus valószínűségét. Ráadásul a szorongásos zavar más szívbetegségek kialakulásával is összefüggésbe hozható.

(Forrás: Horváth Eszter,  Femina.hu)