Hasi- és kismedencei ultrahangvizsgálat

A hasi ultrahangvizsgálat olyan képalkotó eljárás, melynek során a hasüregi és kismedencei szerveket vizsgálják, elsősorban a májat, epehólyagot, lépet és veséket, nőknél a méhet és a petefészkeket, férfiaknál pedig prosztatát. A hasüregben futó nagyobb erekről, valamint a hasi főverőér mellett található nyirokcsomókról is vélemény alkotható.

Az ultrahang-vizsgálattal rendszerint hasi fájdalmak oka fedhető fel, de epe- és vesekövek, húgyúti kövek, a különböző szervek megnagyobbodása is kimutatható. Daganatos betegségek esetén májban, lépben és a nyirokcsomókban kialakult áttétek mutathatók ki a segítségével, illetve folyadék- vagy gennygyülemek, a hasüreg felé történő nagyobb vérzések fedezhetők fel. Az olyan üreges szervekről, melyek többnyire levegőt is tartalmaznak, az ultrahang-vizsgálat nem tud kielégítő információt adni, mert a levegő visszaveri az ultrahangot és nagy mögöttes hangárnyékot okoz. Ezért a gázos belek által fedett szervek is nem vagy csak részlegesen vizsgálhatók, ilyen szerv például a hasnyálmirigy. A bélgázok árnyékoló hatását a vizsgáló a beteg oldalra fordításával illetve a vizsgálófej rányomásával sokszor csökkenteni tudja.

Előkészületek

A típusosan folyadékot tartalmazó szervekről – mint például az epehólyag vagy a húgyhólyag – akkor lehet jó ultrahang-képet nyerni, ha minél inkább fel vannak töltve. Mivel az epehólyag minden étkezéskor és dohányzás hatására is összehúzódik, ez az oka annak, hogy epehólyagra utaló panaszok esetén a vizsgálat előtt 4-6 órányi éhezést és a dohányzástól való tartózkodást kérjük betegeinktől (a rendszeresen szedett gyógyszereit egy korty vízzel be lehet venni, ez nem zavarja a vizsgálatot). Hasonlóan, ezért kérjük, hogy a kismedencei szerveket célzó vizsgálatok esetén férfiak és hölgyek egyaránt tele hólyaggal érkezzenek.

A hasi- és kismedencei ultrahang-vizsgálat menete

A beteg hanyatt fekszik az ágyon. Hasát szabaddá teszi a ruháktól. Bőrét kocsonyás, az ultrahang-hullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrre, esetleg kissé rá is nyomják a hasra. Az orvos a vizsgálófejet a beteg bőrén csúsztatva készít képet a vizsgálófej alatt lévő szervekről. Így olyan szervek esetében, melyeket a bordák részben takarnak, megkéri a beteget, hogy vegyen nagy levegőt, azt tartsa bent – ez alatt az idő alatt a máj és vesék kicsúsznak a bordák alól, és a vizsgálófej alá kerülnek. Ugyanilyen okból kérheti azt is, hogy forduljon a beteg oldalra vagy karjait emelje a feje fölé. A képet a képernyőn kimerevítve le tudja mérni az ott látott szervek méreteit, illetve a képet ki is nyomtathatja.

A vizsgálat eredménye

Az ultrahangvizsgálat a hasi szerveken látható anatómiai elváltozásokat tudja ábrázolni. Előfordulhat, hogy például kisebb epe- vagy még inkább vesekövek rejtve maradnak; a májban lévő elváltozások ultrahanggal való kimutathatóságát jellegük és méretük valamint elhelyezkedésük befolyásolja, hasonlóan a beteg testalkata is. Nagyban növeli az eredményességet, amennyiben a vizsgálat éhgyomorral történik.

A vizsgálat veszélytelen, fájdalommentes, korlátlan számban ismételhető vizsgálat. A vizsgálatról készült lelet rendszerint könnyen értelmezhető. Tartalmazza a vizsgált szervek méreteinek, a bennük talált elváltozásoknak a leírását, valamint a vizsgáló összegzett véleményét. Néha a leletben latin kifejezések szerepelhetnek – ha valamely kifejezés, vagy összefüggés nem érthető, kérjen orvosától magyarázatot. A leletet a beteg a vizsgálat végén kézhez kapja, természetesen a vizsgálatot végző orvos szóban is tájékoztatást ad.