Kismamák és a víz – néma veszélyek
A kismamákat különösen megviseli a hőség, hiszen keringésük kétszeresen terhelt. Ezért a kánikulát a hűs helyen, vagy árnyas vízparti fák alatt vészeljék át – javasolja a nőorvos, ugyanakkor figyelmeztet: a fürdőkkel, az uszodákkal, a strandokkal szemben ajánlatos inkább a természetes, tiszta vizeket választani, ezekben ugyanis kisebb a fertőzések kockázata.
Élettani terhességben, ha nincs a kismamának semmilyen fertőzése, például nincs nyitva a méhszája, vagy nem írták elő számára a szigorú fekvő pihenést – napozhat, fürödhet és strandolhat a kismama. A nyaralás megkezdése előtt azonban még a teljesen egészséges kismamáknak is érdemes kontrollvizsgálaton részt venniük. A szakember szerint a déli órákban, amikor a legerősebb a fény, senkinek sem ajánlatos a napozás. Ez fokozottan érvényes a várandós mamák esetében. Káros hatások ugyan nem érik a védett helyen lubickoló magzatot, a túlzásba vitt napfürdőtől a kismamákat óvják. A rendszeres úszás viszont jótékony hatással lehet szervezetükre. Az előrehaladott állapotban lévő nők a vízben sokkal könnyebben mozognak, pihentetni tudják a fájós háti és gerinctájéki izmokat, ízületeket.
Ügyelni kell arra, hogy a víz se túl hideg, se túl meleg ne legyen, mert mind a kettő méhösszehúzódásokat okozhat. A terhesség nem ok arra, hogy a kismama megfossza magát a tenger, a tengerparti klíma és a napsütés élvezetétől, még ha az utazás időtartama néhány órát is igénybe vehet. Persze, a fertőzés veszélyére mindenhol oda kell figyelni. A bányatavak és egyáltalán a tavak nyár elején még alkalmasak lehetnek a fürdésre. Ám, ha a nyár nagyon forró és sokan látogatják az adott helyet, a víz öntisztulása már nem elégséges. A tenger ugyan jóval biztonságosabb, de azért nem bárhol. Nézze meg a part környékét, ha nem túl bizalomkeltő, keressen inkább másik helyet! Egy szennyezett partszakasznál nem is annyira a víztől kell tartani, inkább a homokban megbújó kórokozóktól.
A medencék esetében tudni kel, hogy már csak a víz-visszaforgatásos medencéket engedélyezi az ÁNTSZ: a szivattyúk folyamatosan forgatják a szűrőrendszeren át a vizet, és minden medencénél kötelező a napi vízfrissítés, vízpótlás is. Nem elhanyagolható a víz vegyszerezése sem: ha túl klóros a víz, nemcsak a szem és a bőr, hanem az immunrendszere is károsodhat. (Az aktuális értékeket az úszómester számon tartja.) Várandósan semmiképp se menjen be „1 egészes” klórszint fölötti vegyszerezésű vízbe (kisbabák számára a 0,3–0,5 értéket javasolják és engedélyezik a szakemberek).
A termálvizet, illetve a 30-32 Celsius-foknál melegebb vizeket kerülni kell! A baktériumok ugyanis 28-30 Celsius-fok fölött már hatványozottabban szaporodnak – tehát sokkal több kórokozót kell hatástalanítaniuk a vegyszereknek, így ezekből a magasabb hőmérsékleten lényegesen többet is kell használni. A meleg víz ezenkívül alhasi vérbőséget és áttételesen vetélést is okozhat. Tágítja az ereket, ezért növelheti visszeres problémákat, valamint megzavarja a lepény keringését is.
.A terhes nő és a magzat szervezetében intenzív változások történnek. Nagyon sok folyadékra van szükség: napközben legalább nyolc pohár vizet kell meginni, magas hőmérséklet esetén, illetve a várandósság első hónapjaiban (hányinger, hányás, emésztési zavarok) a vízszükséglet még nagyobb.
Míg 21 fokig elegendő mintegy 1,5 l víz, 26 foknál már 2 l folyadékot kell inni, 32 fok fölött pedig 3 l az ajánlott. Kivételt képez a terhesség utolsó két hónapja, amikor korlátozni kell a vízmennyiséget abban az esetben, ha bármilyen gond jelentkezne a vesékkel.
