A szív alapesetben 65-85-öt ver percenként, 4500-at óránként, 108 ezret naponta – nem csoda, ha néha elfárad, pihenni vágyón kihagy egy kicsit, vagy éppen összezavarodik a ritmusa. Ha néha szaporán ver, máskor pedig szorít, ha magas a vérnyomása vagy nehézzé válik a légzése olyankor is, amikor szemlátomást senki nem ül a mellkasán, ideje felkeresni egy kardiológust, aki megnyugtató módon kivizsgálja.

A szíves problémáknak akkor is érdemes a végére járni, ha az orvoshoz járást egyébként felesleges időtöltésnek tekinti, a statisztikai adatok ugyanis elég lehangolóak. Ha időben felismerik ezeket, megelőzhetőek a komolyabb problémák.

A kardiológiai vizsgálat általános belgyógyászati és kardiológiai vizsgálattal kezdődik, majd EKG és orvosi megítélés alapján terheléses EKG következik, utóbbi azt elemzi, milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés. Súlyosabb tüneteknél a szívultrahangot is érdemes bevetni: a szívről nyert mozgókép olyan, mint egy izgalmas természetfilm, megtekinthetőek a szívüregek, a billentyűk, a kamrafalak és a szívburok is. Sumákolásnak helye nincs, ha valamelyik nem funkcionál rendesen, biztosan lebukik. A magánrendelésen a kockázati csoportba tartozó páciensek és a már diagnosztizált szívbetegek egyéni konzultációjára kiemelt figyelmet fordítunk.

Ha időnként szúró fájdalom nyilall a szívébe…

Ha fájdalmat vagy nyomást érez a mellkasán és a szíve környékén…

Ha nincs semmilyen „szíves” tünete, de a családban előfordult már infarktus és gyakoriak az érrendszeri betegségek, akkor ne gondolkozzon tovább, mindenképp vizsgáltassa ki magát szakorvossal!

Tudta?
Hazánkban évente körülbelül huszonöt-harminc ezren szenvednek el szívinfarktust. Szerencsére a széles körben elterjedt, modern orvosi és eszközös beavatkozások révén a szívinfarktus kimenetele ma már jóval kedvezőbb, és nem jár feltétlenül halállal, mint korábban. Magyarországon néhány évtizeddel ezelőtt körülbelül tizenöt ezren vesztették életüket a szívük miatt (szívinfarktusban), mára azonban ez a szám felére csökkent, de még mindig nagyon magas.

Még több ok, hogy véletlenül se halogassa az alapos kivizsgálást!

„Szívügyek” és infarktus tekintetében a férfiak általában véve nagyobb kockázatnak vannak kitéve, de menopauza után a hölgyeknél is nő a szívbajok rizikófaktora. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége enyhíthető, illetve kiiktatható.(Pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, zsíros ételek stb.)

Minden olyan esetben, orvosi értelemben infarktusról beszélünk, amikor a verőerek elzáródása ahhoz vezet, hogy csökken az adott szövet vérellátása, és oxigénhiány lép fel. Ha ez a helyzet néhány percnél hosszabb ideig áll fenn, szöveti sejtpusztulás jön létre. A szívizom vérellátása következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük szívinfarktusnak. Ugye, cseppet sem hangzik jól?

Éppen ezért nagyon fontos a megelőző és rendszeres kardiológiai vizsgálat, valamint az, hogy ne hagyja  figyelmen kívül az olyan jeleket, mint például a mellkasi fájdalom.