Méhnyakrák szűrés – HPV vírus szűrésével!

Az elmúlt évek szakmai adatai azt mutatják, hogy a méhnyakrák az esetek 24-32%-ában olyan nőknél alakul ki, akiknek citológiai szűrése negatív eredményű. A rendszeres citológiai vizsgálat érzékenysége nem 100 százalékos, több apró hibalehetőséget is tartalmaz, így nem jelent teljes védelmet a méhnyakrák ellen.Ha a szervezetben nem mutatható ki a vírus, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély.

Fontos tudni azonban, hogy nem mindenkinél alakul ki a daganat, akinél a vírus jelen van, ami nagy szerencse, mert a HPV-vel szinte mindenki megfertőződik élete során: a teljes életidőre vetített kockázat meghaladja a 80%-ot. A nemi szerveken megjelenő (genitális) HPV fertőzés nagyon gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. A méhnyakrákos esetek döntő többségét - kb 5% kivétel - a humán papillóma vírussal (HPV) való tartós fertőzöttség okozza, de magát a HPV vírust a citológiai vizsgálat nem mutatja ki.

• Miért válasszuk a kombinált szűrést?

Mivel a méhnyakrák kialakulásáért 70 százalékban a HPV (humán papilloma vírus) egyes típusai (16, 18, 31, 33) tehetők felelőssé, ezért is fontos, hogy a hagyományos rákszűrésen kívül a HPV-tesztet is elvégeztessük az éves szűrés során. Különösen fontos a primer szűrésnél, ha a citológiai lelet indokolja, illetve kialakult méhnyakrák esetén a további terápia meghatározására.

A HPV típus-meghatározás egyrészt segítséget nyújt a megfelelő terápia kiválasztásában, másrészt a citológiai és kolposzkópos vizsgálat mellett nagyon fontos kiegészítő diagnosztikus eljárás a méhnyak rák megelőzésében

• Hogyan történik a szűrés?

Kenetvétellel indul, melynek eredménye a vizsgálatot követő 3-4 héten belül érkezik meg. A teszt arról ad felvilágosítást, hogy a beteg fertőzött-e a vírussal, és amennyiben igen, akkor melyik vírustörzs található a szervezetében: alacsony vagy magas kockázati tényezőjű.

• Hogyan terjed?

Az egész világot tekintve a HPV az egyik legelterjedtebb, szexuális úton terjedő vírus. A becslések szerint az emberek 50-80 százaléka átesik a fertőzésen élete során, és tünet nélkül le is győzi azt a szervezete. Ez a szerencsésebb kimenetel. Akkor van gond, ha a vírusok fennmaradnak a szervezetben. A vírus azért is alattomos, mert nem feltétlenül okoz tüneteket, bár megjelenhetnek szemölcsök, ezek nem okoznak daganatot.

Fontos: gyerekeknél és 30 éves kor alatt teljesen értelmetlen a HPV-szűrés. Utóbbiaknál a vizsgálatot azért fölösleges elvégezni, mert esetükben a fertőzöttség nagyon gyakori, de nem tartós, így önmagában nem jelent tényleges kockázatot a daganatképződés szempontjából.

• Lehetet rákos amennyiben negatív a citológiai eredménye?

Sajnos igen, mivel a citológiai vizsgálat alapból nem szűr HPV-re, így értve az érzékenysége nem túl magas (az invazív rákoknak csak a hetven százalékát szűri ki), ami azt jelenti, hogy az eredmény álnegatív is lehet. Ugyanakkor a kérdés fordítva is igaz: a HPV jelenléte még nem biztos, hogy daganatot is okoz, ezért fontos, hogy tipizálják, melyik vírusvariánsról van szó.

• De mi is az a HPV?

A HPV az emberi hámsejtekben szaporodó humán papilloma vírus rövidítése, melynek eddig több mint 130 ismert típusát azonosították. Jóindulatú növedéknek számít a nemi szervi szemölcs (más néven kondilóma), amely – bár nem életveszélyes – számos kellemetlenséget okoz a mindennapok során: a kezelés hosszantartó és fájdalmas, a szemölcsök pedig nemcsak kínosak és kínzóak lehetnek, de gyakran ki is újulnak. A betegség komoly problémákat okozhat a párkapcsolatokban, és ellehetetlenítheti a szexuális életet is.