Mentális egészség

Mentális egészség

Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, a belünk ugyanis sokkal többet tud annál, mint amit eddig hittünk róla. Nem véletlenül nevezték el a tudósok második agynak.

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése, hogy az eddig antibiotikumok hadával irtott baktériumok nem az ellenségeink, sokkal inkább a jótevőink – már ha az ő érdekeik is így kívánják. A kutatások bebizonyították, hogy az “énünk” nemcsak fejből, hanem fejből és hasból áll, hiszen a bennünk élő baktériumok hatással vannak a belek bonyolult ideghálózatának aktivitására, ezáltal pedig befolyásolják testi és lelki egészségünket.

A bél és az agy a kezdet kezdetétől közösen dolgoznak, együtt tervezik meg első érzetvilágunkat csecsemőkorban: szeretjük a jóllakottságot, de kétségbeesünk az éhségtől, és nyűgösek leszünk a felfúvódástól. Ezek a tapasztalatok végigkísérik életünket, ám ahogy idősödünk, a bél és az agy kapcsolata kifinomultabbá válik – felnőttként ezért nem bömbölünk torkunk szakadtából, ha nem ízlik a vacsora -, de soha nem szűnik meg.

Nem minden a fejben dől el

Azon túl, hogy emésztési gondokhoz, hízáshoz, ételintoleranciához, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vagy Parkinson-kórhoz vezethet, a bélflóra egyensúlyának felborulása hangulatunkat és viselkedésünket is irányítja. És nemcsak átmenetileg: a kutatókat újabban az a felismerés foglalkoztatja, miszerint a bélben élő mikrobák felelősek azon anyagok termeléséért, melyeknek kulcsszerepe van a szorongás, a depresszió, az autizmus vagy a kognitív hanyatlás megjelenésében és fennmaradásában.

Az egyik izgalmas kísérletben miután a kutatók a szorongó viselkedést mutató egerek bélbaktériumait eredendően nyugodt állatokba ültették, azok is szorongó viselkedést kezdtek mutatni.

Az emberekkel végzett kutatások közül pedig az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a négy héten át tartó napi joghurt – vagyis a bélflórának klassz probiotikumok – fogyasztása nyugodtabbá tesz minket. Egy másik kutatásból az derült ki, hogy a probiotikumok pozitív hatással vannak arra is, hogy a szomorúságból ne legyen tartós rágódás, azaz ne mélyüljön mentális problémává. Úgy tűnik, igaza volt Hippokratésznek, amikor azt mondta, hogy minden baj a belekben kezdődik.

 

A stressz egyike a legfontosabb ingereknek, amikről az agy és a bél egymás között beszélgetnek

“Ha az agyunk valami súlyos problémával küzd (mint például az idő szorítása vagy a harag), meg akarja oldani. Ehhez energiára van szüksége, amit elsősorban a bél működése révén kap meg a szervezet. A bél a szimpatikus idegrendszeren keresztül azt az üzenetet kapja, hogy szükségállapot áll fenn, kivételesen oda kell figyelnie. Kollegiális módon energiát spórol, kevesebb váladékot termel, és csökkenti a saját vérellátását. Ezt a rendszert nem állandó használatra találták ki. Ha az agy folyton vészhelyzetet jelent, kimeríti a bél jóindulatát. Ebben a pillanatban a bél barátságtalan jeleket küld az agynak – különben semmi sem változna. Ilyenkor levertebbnek érezzük magukat, étvágytalanságban, émelygésben vagy hasmenésben szenvedünk. Ha pedig a bélnek túl sokáig kell helytállnia, az egészségtelen, hiszen a rosszabb vérellátás és a vékonyabb bélnyálkahártya gyengítik a bélfalat” – írja Giulia Enders német kutatóorvos Bélügyek című könyvében.

 

Ha Önnek is vannak hasonló problémái, ne habozzon felkeresni egy szakorvost.

Intézményünkben lehetősége van szakorvosunk segítségével a gyógyulás útjára lépni.

Ne késlekedjen hívjon minket bizalommal.

Szakorvosunk : Dr. Szabó Gyöngyi

 

Bejelentkezés

 

 

A nyugati táplálkozás a gyulladások forrása

MIT KELL ENNI AZ EGÉSZSÉGES EMÉSZTŐRENDSZERÉRT?

A bennünk élő, emésztésünket, immunrendszerünket segítő bélbaktériumoknak nem mindegy, mit eszünk.

Az olyan kísérletek, mint a ballonteszt, megmutatták, hogy a rosszullét és a rossz érzések a bél-gyomor tengelynél keletkezhetnek; ha a bél ingerküszöbe lejjebb kerül, vagy ha az agy okvetlenül hozzá akar férni az információhoz. Ezt az állapotot előidézhetik a hosszabb ideje fennálló apró (ún. mikro) gyulladások, a rossz bélflóra vagy a felderítetlen élelmiszer-allergiák. Valószínűleg nem véletlen, hogy az ideges bél szindrómában szenvedők az átlagosnál gyakrabban neurotikusak vagy depressziósak, ahogy az sem, hogy az autoimmun betegségek reneszánszát éljük. “1980-ban egy év alatt összesen 8 sclerosis multiplexes beteget diagnosztizáltam Fejér-megyében, 25 évvel később már 160-at, de más autoimmun betegségek gyakorisága is hasonlóan változott. A növekvő tendencia hátterében pedig nem genetikai, hanem környezeti okok állnak; elsősorban a nem megfelelő táplálkozás, ami fokozza a gyulladásos hírvivő molekulák aktivitását” – magyarázta dr. Guseo András.

A béltraktus és az idegrendszer elképesztően bonyolult és intenzív kapcsolatába elengedhetetlen harmadikként az immunrendszer is beszáll. “Az immunsejtek 70-80 százaléka a belek körül található, ami azért lényeges, mert a belekben élősködő másfél kilogrammnyi baktérium a belekből kijutva meg tudna ölni minket. Márpedig ezek a trükkös kis lények kijutnak a bélből, csakhogy ott az immunsejtek elkapják és megsemmisítik őket. Ennek a speciális védekező mechanizmusnak köszönhetjük, hogy élünk, és ennek részletesebb feltérképezése révén született meg a ‘70-es években egy új szakma, a pszichoneuroimmunológia. A kutatások feltárták, hogy az immunhírvivő molekulák nemcsak az immunsejteknek adnak parancsokat, hanem az idegsejteknek is, de ugyanígy az idegi ingerületátvivők is hatnak az immunsejtek működésére” – fűzte hozzá a pszichiáter.

Ha jól eszel, jól leszel

A belek bakteriális összetételét számos külső tényező képes megváltoztatni: a környezetváltozás, az antibiotikumhasználat és a stressz mind beleszólnak abba, hogy a hasznos vagy az ártalmas baktériumok vannak-e túlsúlyban a szervezetünkben, és persze azon is nagyon sok múlik, hogy mivel etetjük a baktériumainkat. A szakemberek szerint a szénhidrát alapú táplálkozás a lehető legrosszabb, hiszen egyértelműen gyulladásfokozó, és azt már jól tudjuk, hogy a tartós gyulladás felelős a legtöbb degeneratív betegségért, mint pl. a rák, az érelmeszesedés, a cukorbaj, a lupusz, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a depresszió vagy a szorongás.

És hogy mivel hozhatunk létre igazán sokszínű és jól működő baktériumrendszert a belekben? Elsősorban a rostban gazdag gyümölcsök, zöldségek, magvak és diófélék, hüvelyesek, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával, az ilyen típusú táplálékforrások ugyanis üzemanyagot biztosítanak a különféle mikrobáknak, és hozzájárulnak a bélfalakat rendben tartó, az immunrendszer hatékonyságát növelő, és a gyulladásos állapotokat is csillapítani képes rövid láncú zsírsavak termeléséhez.

“Ezeket a zsírsavakat – amik a cukor mellett az idegsejtek másik fő táplálékai – a bennünk élő baktériumok állítják elő akkor, ha kellő mennyiségű cellulózt kapnak. Mindemellett a feldolgozatlan élelmiszerek és a probiotikumok is megfelelő forrásként szolgálnak az egészséges bélflóra kialakításához, illetve fenntartásához. Fontos azonban tudni, hogy a különböző standardizált diéták (Atkins, vércsoport szerinti diéta, paleo, pegan, Walsh diéta) nem feltétlenül válnak be mindenkinek. Mindez függ az emésztőrendszer flórájának aktuális összetételétől; attól, hogy a bennünk élő baktériumok és emésztőnedvek milyen anyagokra bontják az ételt; attól, hogy a baktériumok életük során milyen egyéb anyagokat, mérgeket szabadítanak fel; valamint attól is, hogy az immunrendszerünk mely kórokozókat vagy vegyületeket ismert már meg ellenségként” – tette hozzá dr. Guseo András, aki szerint nem jó hozzáállás az orvosok részéről az, hogy ahányféle tünetet produkál, annyiféle tablettát kap a beteg, hiszen az alapprobléma ettől még nem szűnik meg. “Elképesztő a gyógyszerekkel való visszaélés, pedig ha lassan elhagynánk az antidepresszánsokat és szorongáscsökkentőket, miközben a megfelelő táplálkozással áttérük egy egészséges életmódra, azzal megnyugtatnánk a beleket, így a testi és lelki egészségünk is javulna” – összegezte a pszichiáter.

forrás : divany.hu

Comments for this post are closed.

Az alváson nem érdemes spórolni

Az alvásgörbe mikrostruktúrája segítségével úgy lehet azonosítani egy embert, mint az ujjlenyomata alapján, mindenkinek …

Az alacsony vérnyomás veszélyei

Az elterjedt vélekedés szerint minél alacsonyabb valakinek a vérnyomása, annál jobb. Ez azonban csak részben igaz. …

Laborvizsgálat – Kinek?Miért?Hogyan?

A beteg számára a “legegyszerűbb” vizsgálatok közé tartoznak a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban …

Alvást segítő okos alkalmazások – E-egészség a mindennapokban

Nagy elmaradásai vannak a hazai egészségügynek a new média eszközök gyógyításban való felhasználása területein. …

Nemi herpesz – Megelőzés vagy kezelés?

A nemi betegségek tekintetében az ember megtesz minden tőle telhetőt, hogy védekezzen ellenük. Azonban azt is érdemes …

Veszélyes szúnyogok Magyarországon

Az utóbbi időben három invazív csípőszúnyog faj jelent meg: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai …