Október a látás hónapja – látjuk, ami igazán fontos?

Mikor nézette meg utoljára a szemét? Nem csak azt, hogy kell-e új szemüveg, hanem azt is, hogy valóban minden rendben van-e vele?

A szemünk szinte egész nap dolgozik. Olvasunk, vezetünk, képernyőt nézünk, felismerjük a szeretteink arcát, mégis ritkán gondolunk arra, milyen nagy szerepe van a látásnak a mindennapjainkban. Sokszor csak akkor kérünk segítséget, amikor a betűk már összemosódnak, hunyorognunk kell, estére elfárad a szemünk, vagy a régi szemüveg már nem az igazi.

Pedig nem minden szemészeti eltérés jár rögtön észrevehető panasszal. Október, a látás hónapja ezért nemcsak a szemüvegről szól. Jó alkalom arra is, hogy figyelmet adjunk szemünk egészségének – akkor is, ha úgy érezzük, jól látunk.

„Jól látok, akkor biztosan minden rendben van” – valóban így van?

Sajnos nem feltétlenül. Vannak olyan szembetegségek, amelyek hosszabb ideig csendben, feltűnő tünetek nélkül alakulhatnak ki. Ráadásul a két szemünk együtt dolgozik: ha az egyik gyengébben teljesít, a másik egy ideig részben átveheti a feladatát. Emiatt a változás nem mindig tűnik fel azonnal.

A zöldhályog, a diabéteszes retinopátia és egyes ideghártya-elváltozások korai szakaszban akár panaszmentesek is lehetnek. Más problémák eleinte csak apró jeleket okoznak: romlik az esti látás, zavaróbbá válnak a fények, nehezebb az olvasás, vagy a színek és a kontrasztok tűnnek kevésbé élénknek.

Éppen ezért fontos a szemészeti ellenőrzés. Ha egy eltérést időben felismernek, hamarabb elindulhat a szükséges megfigyelés vagy kezelés, ami sok esetben segíthet a látás megőrzésében.

Miben különbözik a látásvizsgálat és a szemészeti vizsgálat?

A kettőt könnyű összekeverni. Az optikai látásvizsgálat főként azt méri fel, hogyan látunk közelre és távolra, illetve szükségünk van-e szemüvegre vagy kontaktlencsére. Ez fontos, de nem ad teljes képet a szem egészségéről.

A szakorvosi szemészeti vizsgálat ennél többet jelent. A szemész nemcsak a dioptriát ellenőrzi, hanem – az életkorhoz, a panaszokhoz és az előzményekhez igazodva – a szem különböző részeit és működését is megvizsgálja.

A vizsgálat része lehet például:

• a látásélesség ellenőrzése;
• a fénytörési hibák meghatározása;
• a szem elülső részének vizsgálata;
• a szemnyomás mérése;
• a szemfenék és a látóidegfő ellenőrzése;
• szükség esetén pupillatágítás vagy további műszeres vizsgálat.

Nem kell attól tartani, hogy mindenkinél minden vizsgálatot elvégeznek. A szemész mindig az egyéni helyzet alapján dönti el, mire van szükség.

Kiknek különösen fontos az ellenőrzés?

Nincs egyetlen, mindenkire érvényes szabály arra, milyen gyakran érdemes szemészhez menni. Más ellenőrzési rend javasolt egy fiatal, panaszmentes embernek, és más annak, aki cukorbeteg, erősen rövidlátó vagy a családjában előfordult szembetegség.

Érdemes szemész szakorvossal egyeztetni a rendszeres kontrollról, ha:

• cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van;
• a családban előfordult zöldhályog, makuladegeneráció vagy más szembetegség;
• erősen rövidlátó;
• korábban szemsérülése, szemműtéte vagy szemészeti betegsége volt;
• olyan gyógyszert szed, amelynek lehetséges szemészeti mellékhatásáról kezelőorvosa tájékoztatta;
• 40 éves kor felett változik a közeli látása;
• gyakran fáj a feje, hunyorog, vagy hamar elfárad a szeme;
• gyermekénél kancsalságot, hunyorgást, gyakori szemdörzsölést vagy olvasási nehézséget észlel.

Cukorbetegség esetén különösen fontos a rendszeres szemfenéki ellenőrzés, mert a diabéteszes retinopátia sokáig nem feltétlenül okoz panaszt. A vizsgálatok pontos gyakoriságát mindig a kezelőorvos és a szemész határozza meg.

Ezeket a tüneteket ne intézze el azzal, hogy „biztosan csak fáradt a szemem”

A homályos látás egyértelmű jelzés, de nem ez az egyetlen tünet, amelyre érdemes odafigyelni. Kérjen szemészeti vizsgálatot, ha az alábbi panaszok visszatérnek vagy tartósan fennállnak:

• közelre vagy távolra homályosan lát;
• gyakran hunyorog, elfárad a szeme, vagy olvasás után megfájdul a feje;
• kettőslátást tapasztal;
• érzékenyebbé válik a fényre;
• romlik az esti látása;
• a fényforrások körül udvart lát;
• az egyenes vonalak hullámosnak vagy torznak tűnnek;
• látótérkiesést észlel;
• tartósan vörös, könnyezik, ég vagy szúr a szeme;
• gyakran küzd szemszárazsággal.

Ezek mögött akár egyszerűen kezelhető ok is állhat, de ezt csak vizsgálat alapján lehet eldönteni. A találomra választott szemcsepp átmenetileg enyhítheti a kellemetlenséget, de a panasz valódi okát nem feltétlenül oldja meg.

Mikor ne várjon egy későbbi időpontra?

Ha hirtelen romlik vagy elvész a látása, erős szemfájdalmat érez, megsérül a szeme, vegyi anyag kerül bele, vagy hirtelen fényfelvillanások, sok új úszkáló homály, illetve függönyszerű árnyék jelenik meg a látóterében, sürgős szemészeti ellátásra lehet szükség. Ilyen esetben ne egy későbbi rutinidőpontra várjon, hanem kérjen haladéktalanul sürgősségi segítséget.

Estére elfárad a szeme? A képernyő is közrejátszhat

Telefon, laptop, monitor – ma már szinte elkerülhetetlen, hogy naponta több órát töltsünk képernyő előtt. Ilyenkor gyakran kevesebbet pislogunk, ezért a szemfelszín könnyebben kiszáradhat. Estére égő, szúró érzés, könnyezés, átmeneti homályos látás vagy fejfájás jelentkezhet.

Segíthet, ha időnként felnéz a képernyőről, távolabbra fókuszál, tudatosan pislog, és megfelelő fényviszonyok között dolgozik. A monitor ne legyen túl közel, és lehetőleg ne tükröződjön benne erős fény.

Ha a panaszok pihentetés mellett sem múlnak el, érdemes szemészhez fordulni. Lehet, hogy nem megfelelő a szemüveg, szemszárazság alakult ki, vagy más eltérés áll a háttérben.

Mi történik a szemészeti vizsgálaton?

A vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik. A szemész megkérdezi, milyen panaszai vannak, mióta tapasztalja őket, volt-e korábban szemészeti betegsége vagy műtéte, milyen gyógyszereket szed, és előfordult-e a családban komolyabb szembetegség.

Ezután következnek az Ön állapotához igazított vizsgálatok. Ezek többsége gyors és fájdalommentes. Ha pupillatágításra is szükség van, néhány órán át homályosabb lehet a közeli látás, és zavaróbbá válhat az erős fény. Érdemes napszemüveget vinni, és előre megtervezni a hazajutást, mert közvetlenül utána a vezetés nem feltétlenül biztonságos.

A vizsgálatra hozza magával:

• jelenlegi szemüvegét vagy kontaktlencséjének adatait;
• korábbi szemészeti leleteit;
• rendszeresen szedett gyógyszereinek listáját;
• fontosabb belgyógyászati dokumentumait, ha cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van.

Szemészeti vizsgálat nyugodt, páciensbarát környezetben

A Benyovszky Orvosi Központ Szemészeti Központjában tapasztalt szemész szakorvosokkal és korszerű diagnosztikai műszerekkel várjuk pácienseinket. Fontos számunkra, hogy a vizsgálat ne csak alapos legyen, hanem érthető is. Orvosaink elmondják, mit mutatnak az eredmények, szükség van-e további vizsgálatra vagy kezelésre, és mikor javasolt a következő ellenőrzés.

Nem szeretnénk, hogy bárki bizonytalanul, megválaszolatlan kérdésekkel távozzon. Ha valami nem világos, bátran kérdezzen – a megfelelő tájékoztatás is része a gondos ellátásnak.

Október jó emlékeztető arra, hogy a látásunk megérdemli a figyelmet. Ha régen járt szemésznél, változást tapasztal, vagy valamelyik kockázati csoportba tartozik, ne várja meg, amíg a panaszok zavaróvá válnak.

Foglaljon időpontot szemészeti szakrendelésünkre, és tegyen időben látása egészségért!

 

Gyakran ismételt kérdések a szemészeti vizsgálatról

• Akkor is érdemes szemészhez mennem, ha jól látok? - Igen, mert egyes szembetegségek kezdetben nem okoznak észrevehető panaszt. Hogy milyen gyakran javasolt az ellenőrzés, az egyéni kockázatoktól függ.
• Milyen gyakran menjek szemészeti vizsgálatra? - Az életkor, az általános egészségi állapot, a családi előzmények és a korábbi leletek alapján a szemész személyre szabott kontrollidőt javasol.
• Fájdalmas a vizsgálat? - A legtöbb szemészeti vizsgálat fájdalommentes. A pupillatágító szemcsepp rövid ideig csíphet, utána pedig átmeneti homályos közeli látás és fényérzékenység jelentkezhet.
• Elég az optikai látásvizsgálat? - A szemüveg dioptriájának meghatározásához elegendő lehet. Panasz, kockázati tényező vagy szembetegség gyanúja esetén azonban szakorvosi szemészeti vizsgálat szükséges.
• Vezethetek pupillatágítás után? - A tágítás átmenetileg ronthatja a közeli látást és fokozhatja a fényérzékenységet. Érdemes előre megkérdezni, várható-e tágítás, és szükség esetén másképp megoldani a hazajutást.
• Mit vigyek magammal? - A szemüvegét, kontaktlencséjének adatait, korábbi leleteit és gyógyszereinek listáját. Ha más betegsége is van, az ezekhez kapcsolódó fontosabb dokumentumokat is érdemes elhozni.