Pánikbetegség.

A pánikbetegség egy szorongással járó pszichés zavar, amelynek rokonbetegsége az általános szorongás, a fóbia és a poszttraumatikus stressz.

A szorongás és a pánikbetegség között az a különbség, hogy amíg a szorongás egy lehúzó, görcsös félelem, utóbbi pánikrohamokban nyilvánul meg, amikor is a beteg intenzív félelmet él át, nem tudja, mi történik vele, ezért néha összekeverik a szívinfartusal.

A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való félelemet vagy halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd 20-30 perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik.

A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.

Jellemző tünetei:

• izzadás
• gyengeség
• szívdobogásérzés
• légszomj
• fulladás
• rémület
• rettegés
• halálfélelem
• végtagok zsibbadása
• mellkasi fájdalom
• menekülési késztetés
• kontroll vesztés

Hogyan kezelhető?

A pánikbetegség kezelése gyógyszerekkel és pszichoterápiával lehetséges. A pszichoterápia vagy – főleg az agorafóbiával társuló – pánikzavar esetében a kétféle kezelés kombinációja tűnik hatékonyabbnak.

A pánikbetegség antidepresszánsok vagy benzodiazepinek alkalmazásával az esetek 80 százalékában megelőzhető, de legalábbis ritkíthatók a rohamok, míg a pszichoterápia a kliensek 85 százalékánál hatékony.

A kognitív terápia során a betegek rohamaiért felelős téves vagy túlreagált testi állapot értelmezését próbálják kiigazítani. A kliens végül képessé válik leállítani a pánikhoz vezető eseménynek láncolatát vagy megtanulja figyelmét testi érzéseiről elterelni.

A gyógyulást segítheti különféle szorongáscsökkentő technikák elsajátítása, légzőgyakorlatok, a testmozgás vagy a naplóvezetés, aminek segítségével be lehet azonosítani a stresszhelyzetekben megjelenő esetleges téves gondolatokat, érzéseket.

Ha pánikrohamok gyötrik forduljon mihamarabb szakemberhez, ne engedje, hogy az elviselhetetlen tünetei és szorongásai az életének a megrontója legyen!