Problémák az övcsat alatt. Van megoldás!

Korábbi cikkünkben bemutattuk már a prosztatát mint szervet. Mostani írásunkban a leggyakoribb prosztata betegségeket vesszük górcső alá, ezen kívül bemutatjuk a prosztata vizsgálat lépéseit is.

A prosztata jó- és rosszindulatú megnagyobbodása

A 45 éves kor feletti prosztatabetegségek közül az egyik leggyakoribb a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, más néven prosztatatúltengés. Ilyenkor a dülmirigy állományában, elsősorban hormonális változások következtében a prosztatát alkotó sejtek szaporodásnak indulnak, ennek következtében pedig a prosztata mérete megnő.

Előfordulásának gyakorisága az életkorral növekszik.  A megnagyobbodott prosztata méretét a hagyományos orvosi szaknyelv általában gyümölcsökhöz hasonlítja; így lehet diónyi, zölddiónyi, kisalmányi, almányi stb.

Rosszindulatú betegség esetén is megnagyobbodhat a prosztata, bár ilyenkor a méret nem olyan jellemzően nagy, mint a jóindulatú esetekben. Ez a fajta megnagyobbodás, más néven a prosztatarák, súlyosabb és természetesen veszélyesebb betegség. Ez a férfiak egyik legsűrűbben előforduló rosszindulatú betegsége, és gyakoribb az életkor előrehaladtával. Kialakulásához genetikai tényezők és külső környezeti hatások is hozzájárulnak. A rák megjelenésében valószínűleg a hormonális változásoknak is valamelyest szerepe lehet, bár ez a kérdés még napjainkban nem egyértelműen tisztázott.

Mivel a húgycső a prosztatán halad keresztül, a jó- és a rosszindulatú prosztata megnagyobbodás esetén a húgycső összenyomódik. Jelentős részben ez magyarázza, hogy a betegség esetén elsősorban vizelési panaszok jelentkeznek. A vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár erőssége csökken, az ürítés nehezítetté válik, időtartama megnyúlik. A vizelési inger egyre gyakrabban jelentkezik. Éjszaka is fel kell kelni, akár több alkalommal is. Egy ideig a vizelési nehezítettséget a húgyhólyag izomzata ellensúlyozza. Előrehaladottabb esetekben a vizeletsugár megszakad, sőt hirtelen, sürgető, parancsoló vizelési ingerek is jelentkezhetnek.

Később maga a vizelés is fájdalmassá válhat. Jellemző lehet utócsepegés jelentkezése, nagyon kellemetlenné téve ezután az alsónemű viselését. Később a húgyhólyag kiürülése is akadályozottá válik, vizelés után még visszamarad vizelet a hólyagban. A visszamaradó, ún. pangó vizelet pedig még fertőződésre és kőképződésre is hajlamosít.

Hová érdemes fordulni prosztata probléma esetén?

Az urológia foglalkozik a húgy-ivarszervek betegségeivel, mindkét nemnél. Ebbe beletartoznak a vesék, a vesevezeték, a húgyhólyag és a húgycső megbetegedései is. A férfiaknál ide tartozik a pénisz, herék, mellékherék, prosztata és ondóhólyag vizsgálata is az urológus feladata. Az urológián belül létrejött egy külön szakterület, az andrológia vagy férfigyógyászat, amely kizárólag a férfi szexuális- és megtermékenyítő képességének problémaival foglalkozik.

A baj gyökerének megtalálása a panaszok pontos feltérképezésével kezdődik. Az orvos kérdez a panaszokról, de gyakran alkalmaznak kérdőívet is. Mivel a fájdalom nem típusos, a vizsgálat célja azt kell felkutatni, hogy a háttérben nincs-e szervi elváltozás. Erre a következő módszerek állnak a rendelkezésre: laborvizsgálatok mint a vér és vizelet ellenőrzése, képalkotó eljárások mint például az ultrahang, illetve a végbélen keresztüli prosztata-betapintás. A fentiek célja még az urológiai szervek elváltozásait, elsősorban daganatos és gyulladásos betegségeket kell kizárni.