Szívünk, a vérkeringésünk központi szerve, egész testünket ellátja vérrel. Folyamatos működése révén biztosítja a vér egyenletes áramlását az érrendszerben.

A szív- és érrendszer kórfolyamatai a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezető halálokok közé tartoznak. Ez a megállapítás a magyarországi viszonyokra is érvényes, hiszen évente körülbelül 40 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri megbetegedés miatt. Ez a vezető halálok a férfiak és a nők körében egyaránt.
Ezért kiemelten fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra és a szívünket érintő panaszokat -mint például a mellkasi diszkomfort, szokatlan fáradtság, gyengeség, nehézlégzés , jelentős testsúlyváltozás pedig vegyük komolyan.

Miért fontos a szűrővizsgálat?

A betegségek korai állapotban panaszt, tünetet nem okoznak, így sokáig észrevétlenek maradnak. Ám a szűrések alkalmával lehetségessé válik, hogy olyan korai állapotban fény derüljön a szív- és érrendszeri megbetegedésre, hogy panaszt vagy tüneteket még nem okoz. Ám kezelésükkel a komoly betegség kialakulása is megelőzhetővé válik. A kardiológus életmód tanácsokkal segíti a pácienseket, amivel csökkenthető a szívbetegségek kialakulásának kockázata.
A szokásos szűrővizsgálatokat 2 évente ajánlott elvégezni, de ennél sűrűbben is érdemes, ha például a családban volt már kardiológiai betegség, vagy ha egyéb rizikófaktor is jelen van nálunk.

Mi történik a vizsgálat alkalmával?

Az orvosi vizsgálaton az orvos  felméri a beteg fizikai állapotát, áttekintik közösen a korábbi betegségeket, majd a panaszok kikérdezése után EKG készül. Ez a vizsgálati módszer a szív elektromos tevékenységét monitorozza.
Indokolt esetben az orvos terheléses EKG vizsgálatot is elrendelhet. Ebben az esetben növekvő fizikai terhelés mellett (pl. szobabicikli, vagy futópad) mérik a szívizom működését.
A vizsgálat körülbelül 20 percet vesz igénybe.

Állapotfelmérésnél bevett diagnosztikai módszer még az ultrahang használata, ami egy gyors, fájdalommentes eljárás. A szívultrahang vizsgálati területit tekintve a módszernek két fajtáját különböztetjük meg.
A mellkason keresztül végzett kardiológiai ultrahanggal a a szív szerkezete, mozgásai, a szívbillentyűk szerkezete, működése, a szív teljesítőképessége, nagysága vizsgálható. A finomabb szívstruktúrák megítélésére alkalmas a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat – idegen szóval transoesophagealis echo. Ebben az esetben a nyelőcsőbe levezetett ultrahang-szonda segítségével a szív szerkezetének és működésének olyan részleteit tudják vizsgálni, melyek a mellkasfalon keresztül végzett vizsgálattal nem láthatóak.
A napi vérnyomásértékek figyelemmel kísérésére szolgál az ambuláns vérnyomás monitorozás, vagy ABPM vizsgálat. Ennek során egy hordozható készülék bizonyos időszakokban vérnyomást és pulzust mér. A vérnyomás ingadozást és a vérnyomáscsökkentő terápia eredményességét méri.

Hasonlóan, egy időszak értékeit gyűjti a Holter-EKG vizsgálat, amely egy automatikus, 24 órán át tartó EKG monitorozás, a mérési adatok rögzítésével.