Szorongásos zavarok

Szorongásos zavarok

A szorongásos zavarokra a beteg irracionális félelme jellemző, amelyet egy mások számára lényegtelen, vagy jellegtelen inger vált ki. A szorongás a nyugtalanító érzelmi tünetek – mint a nyugtalanság, az ingerlékenység – mellett jellemző testi reakciókat – bőrpír, verejtékezés, szapora légzés, erős szívdobogásérzés – is mutat. Ha a kóros félelem állandósul, a beteg képtelenné válik a normális életvezetésre.

2A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak. A pánikzavar 2-4%-ban, agorafóbiával 5,3%-ban fordul elő; Magyarországon utóbbi a férfiak 5%-nál és a nők 17%-nál jelentkezik. A szociális fóbia előfordulása 11,5%, a specifikus fóbiáké 5-16%, ahol a nők kétszer gyakrabban betegednek meg. A generalizált szorongás a népesség 2,5-6,4%-át, míg a kényszeres zavar 2,5-3%-át érinti.

Kialakuláshoz vezető okok

A szorongás és a félelem önmagában nem jelent kóros állapotot, sőt, az evolúció során jelentős szerephez jutott a fajok túlélésében. A félelem testi reakcióit, az izmok feszültségét, a szapora légzést és szívverést mind adaptációs tényezőnek tekinthetjük: segítenek a menekülésben vagy a harcban, ha tényleges veszély fenyeget. Az élettani és a kóros szorongás közötti átmenet nem éles, és a diagnózis felállításában az egyik leglényegesebb szempont a “szenvedő” beteg. A szorongásos zavarok eredete még nem tisztázott. Feltehető, hogy öröklött tényezők mindenképp szerepet játszanak kialakulásában.

A szorongásos zavarokat eredetük szerint két nagy csoportba sorolják. Az elsődleges neurotikus fejlődés esetén a szorongásos zavar kezdetei már a gyermekkorban megtalálhatók. Ebben az esetben bizonyítani kell, hogy a gyermek szocializációja valamilyen módon károsodott, illetve igazolni kell a gyermekkorra jellemző szorongásos tünetek meglétét: a magatartászavart, amely megnyilvánulhat teljesítmény-, fejlődés- valamint beilleszkedési zavarokban, illetve a kóros szokásokat, mint a körömrágás vagy a hajtépés. A másodlagos neurotikus fejlődés akkor lép fel, ha a személy harmonikus fejlődését valamely trauma a betegség kialakulásának irányába fordítja.

Testi tünetek

A szorongás egyes testi tünetei annyira jellemzőek a betegségre, hogy néha elég a páciens alapos megfigyelése a diagnózis felállításához. A bőrön és a nyálkahártyákon látható jelek ezek közé a tünetek közé tartoznak. Jellemző az arc elpirulása, amelyet ha a beteg maga is észlel, fokozódhat a szorongása. Gyakori a nyak és a mellkas bőrének pírja, amely a melegség érzésével járhat. Ezzel szemben a szorongó beteg végtagjai hűvösek, amely már kézfogásnál is szembetűnő lehet. Előfordul az arc, a nyak és a fej bőrének viszketése. A nyálkahártyák nedvtermelésében bekövetkezett változás hatására a nyál mennyisége csökken, a szorongó beteg szája jellemzően száraz, ennek következtében beszéde tompább, színtelenebb. A szájszárazság beszéd közben mellékzörejek képződéséhez vezet: egyrészt egyes mássalhangzókhoz cuppanó hangok társulnak, másrészt a beteg száraz krákogással, torokköszörüléssel próbál magán segíteni.

Az izzadás szintén jellemző a betegekre, mert a szorongás általában növeli a bőr verejtékmirigyeinek aktivitását. Az esetek nagy részében ehhez testszag és kellemetlen szájszag társul.

5A szem is árulkodó lehet. A szorongó beteg pupillája általában tágabb, szaporábban pislog, és a szeme gyakran könnyes. Jellegzetes, hogy kevéssé tartják a szemkontaktust, illetve előfordul, hogy “elkapják a tekintetüket”.

A szorongásnak a légzésre kifejtett hatása szintén többrétű. Egyrészt jellemző a légvételek számának növekedése, a légzés szaporasága, amely pánikrohamok esetén végtagi görcshöz vagy ájuláshoz is vezethet, másrészt gyakori a mély sóhajtás, amelynek szorongáscsökkentő hatása van. A szorongás a szívet is érinti, előfordul a pulzusszám növekedése és csökkenése is.

A szorongó beteg gátolt benyomást kelt, megnyilvánulásai uniformizálódnak. Mozdulatai lassúak, kimértek, óvatosak. Beszédére is a sztereotipizálás, az általánosítás jellemző. A viselkedés megnyilvánulásának egy része a szorongás enyhítését szolgálja. Ellentétben az előbb leírt gátolt tünetekkel, ezeket inkább a túlmozgás jellemzi: a beteg járkál, ülő helyzetben a lábát rázza, dobol, gyakran változtatja testtartását. A dohányzás rituáléja szintén ebbe a szorongáscsökkentő csoportba tartozik. (Forrás: 50plusz.hu)

A pszichiátriai diagnózisalkotást bízzuk szakemberre, ez tapasztalatot és szakértelmet igényel, az „öndiagnózis” félrevezető és veszélyes lehet. Amennyiben úgy gondolja, hogy bármilyen szorongásos problémája lehet, hívjon minket bizalommal és találjuk meg együtt az utat, hogy újra a régi életét élhesse.

A Benyovszky Orvosi Központ pszichiáter szakorvosa: Dr. Szabó Gyöngyi

 

Hívás: +36-1-786-3045

Comments for this post are closed.

Benőtt, gombás köröm

A körömgomba az egyik leggyakoribb gombás megbetegedés, mely a köröm megvastagodásával, elsárgulásával, morzsalékossá …

Kardiológia preventív célból.

“Megéri a szívfájdalom azt a pár percnyi boldogságot, amiben részesülünk. És az összetört szív darabkái …

Tályoggal nehéz az élet! Régen furunkulusnak hívták

A tályog körülírt szöveti gennygyülem, amely akkor keletkezik, ha fehérvérsejtek tömegesen vándorolnak a test egy …

Carotis Ultrahang a nyaki verőér ultrahangos vizsgálata

A nyakban futó verőerek állapotát vizsgálja az erek esetleges elzáródását, szűkületét. Az agy működéséhez …

Y GENERÁCIÓS VAGY HOZZÁD SZÓLUNK!

Az internet azonnali feszültségoldást kínál hiszen mindenkinek van online barátja, egyből kibeszélheti a problémáit.Ebből …

BETARTANDÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK!

A koronavírus ugyanúgy terjed, mint az influenza, cseppfertőzéssel, vagyis az orrból vagy szájból származó apró …