Szundi napközben – karantén helyzetben

Szundi napközben – karantén helyzetben

A karantén miatt otthon töltött időben sokak számára teljesen megváltozott a korábban megszokott napi életritmusuk, amely során különös figyelmet kell fordítanunk az alvásra – hangsúlyozza a Magyar Alvás Szövetség közleménye.

A napközbeni szunyókálásnak – aki megteheti – számos előnye van, azonban előfordulhatnak káros következmények is. A délután érzett álmosság a cirkadián ritmus (biológiai óra) rendszerében beálló természetes szünet. Az alváshiányos állapotban, vagy csak kikapcsolódásként egyaránt hasznos lehet a szundi nap közben, viszont ha rossz napszakban, vagy túl sokáig tesszük, kellemetlen következményekre számíthatunk. Kétségtelen, hogy egészséges felnőttnek csökkenti a fáradtságát, javítja a hangulatát és a teljesítményét is, gyorsabb reakcióra és felfrissült memóriára számíthatunk.

Kutatások igazolják, hogy egy rövidebb nappali szundi segíti a napközbeni mélypont elkerülését, és értékes felfrissülési lehetőség.  Hatással van a stressz enyhítésére és a kevés éjszakai alvás ellensúlyozására, a heti egy-két nappali alvás csökkentheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A negatív hatások között azonban előfordulhat alvási tehetetlenség, vagyis a fáradtsági tünetek felerősödhetnek, illetve az éjszakai alvásidőt és alvásminőséget csökkentheti, roncsolhatja.

  • Mikor és kinek lehet jó a nappali szundítás?

Elsősorban, ha váratlan fáradtságot, álmosságot érzünk, vagy ha szeretnénk, hogy ez a mindennapi életritmusunk részévé váljon. Az Alvásszövetség szakemberei szerint 20-25 percnél nem érdemes többet szunyókálni, persze lehetnek kivételek, például a fiatal felnőttek többet is megengedhetnek maguknak – ha megtehetik. Ha több mint fél órát alszunk, akkor az alvási inercia miatt nehezen térünk magunkhoz. Ha 5 percnél kevesebbet, az viszont nem sokat ér. A 20–25 perces szundítás viszont mérhetően növeli az éberséget és a szellemi teljesítőképességet, és nem is leszünk álmosabbak utána, mint előtte voltunk. Mivel a legtöbben úgy 7 perc alatt bólintanak el, a 25 perces ébresztés az ideális.

A megfelelő időpont ebéd után, legfeljebb 15 óráig, pihentető környezetben, csendes, nyugodt helyen, kényelmes testtartásban és normál szobahőmérsékleten. A szunyókálást követő ébredésre hagyjunk időt, mielőtt tevékenykedni kezdünk. A szakemberek szerint a rendszeres szundítás hatékonyabb, mint az alkalomszerű. Tehát ha módunkban áll rendszeresen szundítani, akkor fontoljuk meg, hogy a szokásunkká tesszük.

Ha nincs rá lehetőségünk, akkor legalább a kritikus napokon igyekezzünk beiktatni: amikor nem aludtunk eleget előző éjjel, vagy a szokásosnál nagyobb stressznek vagyunk kitéve. Érezhető lesz a különbség. Ha növekszik a nappali alvás utáni igény, és nincs nyilvánvaló oka a fáradtságnak, érdemes szakemberrel átbeszélni az alvás állapotunkat, ugyanis akár gyógyszer vagy betegség is szerepet játszat abban, hogy a megfelelő alvási ritmusunk megváltozik. Mindezek mellett az érzékenységek, maga az alvásigény életkortól, szokásoktól és a körülményektől függ,  egyénenként eltérő.

Információ: Magyar Alvás Szövetség, Budapesti Alvásközpont

Comments for this post are closed.

Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás, a szem kötőhártyáját érintő gyulladásos folyamatok összefoglaló neve. A kötőhártya …

Árpa és szaruhártya gyulladás

Az olyan betegségek, mint a kötőhártya-gyulladás, az árpa és a szemhéj gyulladása jóval gyakoribbak, mint gondolnánk, …

Az aranyérbetegség tünetei

Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonatból alakul ki. Az aranyeres csomók a …

SARS-CoV-2 IgG antitest vizsgálat!

A COVID-19 megbetegedés megelőzésére használt oltások is különböznek abban, hogy milyen ellenanyag-választ képesek …

Humán papillomavírus (HPV)

A vírusoknak szerepe lehet számos rosszindulatú daganat (pl. méhnyakrák, péniszrák, szájüreg-garatrák, végbélrák) …

Fontosabb STD betegségek

Bárkit érinthet STD, aki szexuális életet él. Érdemes tudni, hogy több mint 30 féle kórokozó (amelyek között …