Gyermekekre leselkedő veszélyek

Az utóbbi években elkerül minket a klasszikus „ősz”. Hiányzik az az átmeneti 10-18 °C hőmérsékletű néhány hónap, amikor szervezetünk felkészülhet a nyári melegről a téli hidegekre való áttérésre. A hirtelen időjárás változás mindenkit megvisel, ráadásul így szervezetünk védekező rendszere sem áll készen arra, hogy felvegye a harcot a téli bacikkal, vírusokkal.

Gyakran ölt járványos méreteket késő ősszel és kora tavasszal az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés, az influenza. A megbetegedést magas láz, izomfájdalmak, levertség és köhögés jellemzi. Gyakori és igen súlyos szövődménye a tüdőgyulladás. A fertőzést elsősorban az A és B influenza vírusok okozzák.

Akut fertőző gyermekkori betegség a skarlát, mely magas lázzal, fejfájással, és hányás kíséretében kivörösödött torokkal jár. Jellemző, hogy a gyermeken test szerte finom pontozott skarlátvörös színű bőrpír jelenik meg. A cseppfertőzés és érintés útján terjedő betegséget a gyermek mindaddig terjeszti, míg torokváladékában kimutatható a fertőzést okozó baktérium. Főleg régebben volt jellemző a skarlát gyakori szövődményeként kialakuló súlyos középfülgyulladás, mely esetenként süketséget okozott, illetve szív- és vesebetegséggel is számolni kellett. Mióta a fertőzést penicillin-származékkal kezelik, szövődmények ritkábban fordulnak elő, azonban nem alakul ki életre szóló immunitás, így a betegséget több ízben is el lehet kapni, figyeljünk oda rá.

Hazánkban a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség a bárányhimlő. Évente közel 40 ezer jelentés érkezik bárányhimlős megbetegedésekről, azonban a valós adat ennek akár a kétszerese is lehet. A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik, ezért gyermek közösségekben – óvodákban, iskolákban – nem ritka a járványok kialakulása sem. A járvány szezonális, leginkább a téli és a tavaszi hónapokban tetőzik, tehát közvetlenül az után, hogy a gyermekek bekerülnek, vagy visszakerülnek óvodai, iskolai közösségükbe, ahol megnő az esély a fertőzés átadására. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy az elmúlt húsz évben a betegség kitolódott a serdülőkor felé és ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb, komplikáltabb és kórházi ellátásra szoruló esetek száma.

Bár gyermekkorban a bárányhimlő ritkán szövődményes, a jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedés az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél, illetve a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknél súlyosabb, szövődményesebb, akár halálos kimenetelű is lehet. A viszkető pöttyök elvakarásából komolyabb fertőzés alakulhat ki, amit már csak a gyermek antibiotikum kezelésével lehet rendbe hozni. A betegséget követően az esetek nagy részében legyengült maradhat az immunrendszer, melynek következtében gyakrabban fordulnak elő bakteriális fertőzések, mint amilyen például a középfülgyulladás.

Forrás: babanet.hu